Pataki Józsefné: Gumiipari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 21. Budapest, 2005)

MAGYAR RUGGYANTAÁRUGYÁR RT. (Z 570-575,1316-1317,1336-1337,1339-1343)

hathatós fejlesztése révén jött létre. Az eredményeket az is mutatja, hogy ugyanebben az évben 1 600 000, majd 1907-ben már 2 500 000 koronára emelték fel a vállalat alaptőkéjét. 1906- ban a részvénytársaság érdekeltséget vállalt a Gummiwarenfabrik Josef Miskolczy Wien-Traiskirchen cégben, amely elsősorban automobil-pneumatikák gyártásával foglalkozott. A tranzakció érdekessége, hogy a magyar gyár éppen az osztrák iparba kapcsolódott be, így természetesen érthető, hogy az Oesterreichisch-Amerikanische Gummifabrik AG nem nézte jó szemmel alvállalata lépését. Néhány év múlva a régi tulajdonos, Miskolczy kivált a cégből, ekkor a cég neve Semperit Gummiwerke GmbH lett. 1907- ben a vállalat tovább terjeszkedett a nemzetközi piacon, gyárat alapított Párizsban Societe Francaise de Joints & du Cautchouc néven, elsősorban a Tauril tömítőlemezek gyártására. A kis üzem rövid idő alatt Franciaország egyik első tömítőanyaggyárává fejlődött. 1914-ben az MRG párizsi gyárának működését a francia hatóságok beszüntették. Ugyanebben az évben Berlinben eladási üzletet nyitottak, a Deutsche Tauril Gesellschaft-ot Ugyancsak 1907-ben, az országos sztrájkhullám részeként, az MRG-ben is sztrájkba léptek a dolgozók. Ez volt az első, de egyben utolsó komolyabb sztrájk az üzemben, és mivel minden munkás részt vett benne, sikerrel zárult. Eredményeképpen a gyárban megállapították a minimális béreket, szabályozták a túlórabéreket, bevezették a kilenc és fél órás munkaidőt és elismerték a szakszervezetet. 1909-ben megalapították a Pálma Kaucsuk Rt.-t 200 000 korona alaptőkével a gumicipősarok-üzlet fejlesztésére. 1910-ben egyrészt tovább folytatódott a Pálma elnevezésű cégek létrehozása, Pálma Kautschuk GmbH néven újabb vállalat alakult Bécsben, másrészt bővült a budapesti gyár: megkezdte működését a Keménygumi Osztály. 191 l-ben részt vett a vállalat a Magyar Daimler Automobil és Garage Rt, Budapest, valamint a Magyar Autómobil Westinghouse Rendszer Rt., Arad finanszírozásában. Ekkor vállalt érdekeltséget az Első Magyar Fémtömlőgyár Rt., Pozsony cégnél is, és közreműködött a Budapesti Automobil Közlekedési Rt. alapításában. Ugyanebben az évben Bécsben konszern jött létre az Oesterreichisch-Amerikanische Gummifabrik AG, továbbá a Magyar Ruggyantaárugyár Rt. és a Semperit Gummiwerke AG között. 1912- ben a gyáron belül felállították az Automobil-pneumatik Osztályt a Tauril-pneumatik gyártására. Az Oesterreichisch-Amerikanische Gummifabrik AG beolvasztotta magába a Semperit Gummiwerke GmbH-t, így megalakult a „Semperit" Oesterreichisch-Amerikanische Gummifabrik AG, amely így a Monarchia legnagyobb gumigyára lett. 1913- ban a vállalat a Marta Magyar Automobil Rt.-nék 500 000 korona hitelt nyújtott, majd megszerezte a vállalat részvénytöbbségét is. 1914-ben a részvények nagy részét névértéken eladták a Budapesti Automobil Rt.-nek, majd egy év múlva minden részesedésükről lemondtak a mannheimi Benz-gyár javára. Ugyanekkor a Magyar Daimler Automobil és Garage Rt., Bp. átalakult, és felvette a Tauril-Pneumatik Rt. nevet, de változatlanul a Magyar Ruggyantaárugyár Rt. érdekkörében maradt. Bécsben párhuzamosan Tauril-Pneumatik GmbH néven alakult egy új vállalkozás. Mindez szorosan összefüggött a Tauril-pneumatiknak a megjelentésével. 1915-ben a gyár érdekkörébe vonta a Bárdi József Automobil Rt.-t, amely egyben a Mercedes és Marta autók budapesti vezérképviseletét is ellátta. Az első világháború éveiben többféle gyártási eljárást sikerült megszerezniük, így 1916-ban a Semperit céggel megállapodtak a Sembusto-kerék gyártásának ügyében. 1917-ben pedig a Tudorakkumulátor gyártói vettek át gyártási tapasztalatokat. Az első világháború folyamán az MRG folyamatosan segélyezte a hadiszolgálatra bevonult tisztviselőket, munkásokat, és azok családjait. 1916-ban már 35 alkalmazottja teljesített hadiszolgálatot. Az üzemkorlátozások miatt munka nélkül maradt munkásnők anyagi támogatását is felvállalta a vezetés. 1917-ben került sor 3125 darab Bárdi-féle részvény átvételére, majd 1918-ban eladták a vállalat tulajdonában lévő pozsonyi Fémtömlőgyár Rt. részvényeit. 1918-ban közreműködtek a Magyar Asbestgyár Rt. alapításában, 1919ben pedig értékesítették a birtokukban lévő Autótaxi-részvényeket. Az első világháború után az új határok közé került Magyarországon a vállalat világviszonylatban is a szakma élvonalába küzdötte fel magát. Már a háború alatt kikísérletezték a Rubbelit Fine márkájú keveréket, majd 1923-tól kezdve a Latex-gyártmányokat. Ekkor jelentek meg az első a«ó</szabadalmak, amelyeknek közös jellegzetessége az volt, hogy a kész formázott terméket közvetlenül gumitejből állították elő. Mindezek révén mód nyílt bizonyos áruk előállítására jobb minőségben és javított kivitelben, valamint lehetővé tették egészen újszerű gumiáruk (poharak, pneumatiktömlők, puha és keménygumival történő fémbevonatok) gyártását. A vállalat egy nemzetközileg számottevő szabadalmi központot hozott létre, amelynek alapítói dr. Klein Pál és Gábor Ferenc voltak. Érdekes itt megjegyezni, hogy 1893-tól Rechnitz Béla volt a vállalat igazgatója, akit 1926-ban bekövetkezett halála után dr. Klein Pál követett. A laboratórium vezetője pedig, Jármai Zoltán, műszaki igazgató lett 1929-ben. 1918-ban hozták létre a Rechnitz Béla Segélyalapot, amely a vállalat alkalmazottainak és családjainak támogatására létrehozott 250 000 koronát kitevő alapítvány volt. Az íznóí/szabadalomban rejlő lehetőségek kiaknázására ez idő tájt megalakult az Anode Rubber Company. Ugyancsak megalakult a Latex gyártmányok felhasználására a közismert négyes szövetség, amelynek a következő cégek voltak a tagjai: /. Dunlop Rubber Company 2. U.S. Rubber Company