Sipos Antalné: Az államosítás előtt működött gyógyszeripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 13. Budapest, 2004)
Bevezetés
hormonális készítmények felé. Foglalkoztak tisztított gyógynövény-kivonatok gyártásával is: így állították elő pl. az Adigán nevű digitális készítményt. 7 Az Osztrák-Magyar Monarchia iparpolitikája a gyógyszeripar kifejlődését is nehezítette: az osztrák és német vállalatok befolyásuk alatt tartották a magyarországi gyógyszerpiacot. Azoknak a vállalkozóknak, akik a magyar gyógyszeripar megteremtésére, a német és osztrák import kiszorítására törekedtek, nem volt könnyű a feladatuk. A gyógyszergyártás csak az 1907. évi második iparfejlesztési törvény életbelépése után kezdett fokozatosan gyáripari jelleget ölteni. A gyógyszer-gyártók lehetőséget kaptak állami támogatás megszerzésére - bár az Ausztriától való függés továbbra is gátlóan hatott. Richter Gedeon sikere azon alapult, hogy Európában a legelsők között ismerte fel az organoterápia jelentőségét. Vállalkozása néhány év alatt kinőtte a kisüzemi termelés kereteit, a kis gyógyszerészeti laboratóriumot. Gyáralapítási tervéhez ugyan nem kapott támogatást, de a kőbányai gyár 1907-ben államsegély nélkül is felépült. 1909-ben az államsegélyt is megkapta, és 1923-ban részvénytársasággá alakult. 8 Richter gyárában dolgozott 1907-től 1909-ig dr. Wolf Emil Münchenben tanult vegyészmérnök, aki innen egy évre, 1910 nyaráig Németországba ment, a tribuswinkeli Scheuble- és Hochsteller-féle vegyészeti gyárban szerzett fontos tapasztalatokat. Dr. Wolf Emil a német vállalatoknál új szintetikus eljárásokat ismert meg, és nagyszabású tervekkel tért haza: megalapítandó új gyógyszergyárában elsősorban a korszerű kémiai szintézisekre alapozott gyártást tűzte ki célul. Vegyészmérnök barátjával alapította meg 1910-ben az Alka Vegyészeti Gyár, dr. Kereszty, dr. Wolf Vegyészmérnökök és Társa betéti társaságot, amely 1912-ben alakult részvénytársasággá, és 1913-tól kezdte használni a Chinoin fantázia nevet. 9 Az Alkában még csak ismert alkaloidákat gyártottak, hogy az üzemet egyáltalán fenn tudják tartani. Wolfék igazi célkitűzése azonban az volt, hogy saját kutatásaikon alapuló eredeti készítményekkel álljanak elő. 1912-ben kutató csoportot szerveztek, de ettől eredményt csak hosszú távon lehetett remélni. Nagy nehézséget jelentett az első években a gyógyszer alapanyagok hiánya; ezeket a gyár jórészt külföldről szerezte be, svájci és német területről, s a beszerzést a konkurencia-harc nehezítette és drágította. Az első évek üzleti szempontból szerény eredményt hoztak, pedig nagy sikert aratott első védj egy zett cikkük a Yohimbim Kincsem nevű állatgyógyászati készítmény 1911-ben, egy évvel később pedig a Cadogel nevű, az ekcéma gyógyítására alkalmas szer, amelyet Bugárszky professzor fedezett föl, s a borókafenyő kátrányának desztillálásával állították elő. 10 Az 1910-es évek elején már számos jó, megbízható magyar gyógyszer létezett, elsősorban a Richter és a Chinoin gyár termékei. Fentieken kívül említésre méltó még a Kalmopyrin megjelenése 1912-ben (Richter) és az acetilszalicilsav forgalomba hozatala (Alka. 1911).' Dr. Egger Leó és Egger Izidor gyógyszervegyészeti gyára arsenobenzol készítményeivel tűnt ki. A hazai gyógyszerszükséglet kielégítésében közreműködött még az a több kisebb-nagyobb gyógyszergyár is, amely a XIX. század végén és a XX. század elején gyógyszertári laboratóriumból fejlődött ki, mint a Labor Gyógyszer- és Vegyészeti Gyár (alakult 1884-ben), a Galenus Gyár (1904), mely a sacharint gyártotta, a Debreceni Gyógyszervegyészeti Gyár (1911), a Strauss Jenő és Strauss Imre Gyógyszerészeti Gyár (1909) és még több üzem, mely csak az 1920-as 30-as években lett részvénytársaság, vagy olvadt bele valamelyik nagyobb vállalatba. 12 1910-ben 589 gyógyszerkülönlegesség volt forgalomban, ezek közül csak 25 % magyar származású, amelynek túlnyomó része teakeverék, pirula, szirup. 13 A külföldi készítmények elterjedtsége egészen a monarchia bukásáig útját állta a hazai humán gyógyszerek előretörésének. A növényvédelmi és állatápolási cikkek gyártása terén a helyzet valamivel kedvezőbb volt, mivel a mezőgazdaság érdekeire való tekintettel ezt az állam is támogatta. Ezeket a termékeket a Chinoin is nagyban gyártotta és több más vállalat gyártási programjában is szerepeltek. A nagy állatjárványok elleni védekezést azonban a
