Sipos Antalné: Az államosítás előtt működött gyógyszeripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 13. Budapest, 2004)
Bevezetés
Földmüvelésügyi Minisztérium szilárdabb alapokon akarta megszervezni, és 1909-ben megalapította a Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola Járványtani Laboratóriuma nevű intézetet a sertéspestis elleni szérum termelésére, amelyet 1912-ben magánvállalkozók kezébe helyezett. így jött létre a Phylaxia Szérumtermelő Részvénytársaság. Már 1904-től működött a Laboratórium Védőoltóanyagok Termelésére nevű vállalat, amely hasonlóan állatgyógyászati, állatápolási cikkeket, diagnosztikai szereket gyártott. 14 Ezeknek a gyáraknak a működésével szervezték meg az állattenyésztésben létfontosságú állatoltások rendszeresítését, a drága és nehezen hozzáférhető külföldiek helyett olcsó és jó minőségű magyar oltóanyagokkal. A világháború előtti években azonban üzleti szempontból ezek a vállalatok sem voltak sikeresek. A Földművelésügyi Minisztérium alacsony szérum-árakat állapított meg, a vállalkozók nem találták kifizetődőnek a termelés fejlesztését. 15 A hazai gyógyszergyártást végül is - az átmeneti bonyodalmak ellenére - az első világháború lendítette túl a kezdeti nehézségeken, a haditermelésre való áttérés segítette elő a nagyüzemek kialakulását. A hadi megrendelések biztosították a hasznot ahhoz, hogy közben a gyógyszervegyészeti tudományos munka is előre haladhasson. A Chinoin gyárban 1916-ban állították elő azt a gyógyszert, amelyből később a legnagyobb export forgalmat bonyolították le: a Distol nevű készítményt, amelyet Marék József állatorvosi főiskolai tanár találmánya alapján az erdei páfrányból készítettek, és amely a juh- és szarvasmarha mételykór gyógyítására szolgált. 16 Kedvezően hatott a német ipar bénultsága is. A szalicilsav gyártás már az Alkában megindult, de csak a német gyárak térvesztése után, 1916-ban valósulhatott meg nagymértékben, amit követett 1918-ban Közép-Európa egyik legnagyobb szalicil sav gyártó üzemének felépítése. A háborús szükséglet késztette a Chinoint a különféle fertőtlenítő szerek gyártásának bevezetésére. Szükséghelyzet segítette elő a már meglévő hazai gyógyszerek jobb megbecsülését is; az orvosok rákényszerültek, hogy a nagyon népszerű külföldi gyógyszerek helyett a fiatal magyar gyógyszergyárak készítményeit használják, és meggyőződjenek ezek egyenrangúságáról. 17 Az első világháború után a gyógyszergyárak a hadianyag termelésből visszamaradt vegyszerek és melléktermékek értékesítésével fenn tudták tartani a gyártás rentabilitását. Újabb előnyt jelentett a monarchiától való elszakadás, és a magyar kormánynak a konszolidáció utáni vámpolitikája, amely a könnyűipari készgyártmányok behozatalát különösen megnehezítette. A '20-as években a magyar gyógyszeripar óriási lendülettel fejlődött. A monarchia volt államai között az első helyen állt, a világtermelésben pedig a hatodik helyen. Míg a háború előtt gyógyszerellátás szempontjából a külföldre voltunk utalva, 1925-ben a gyógyszeripar a hazai szükséglet jelentős részét elő tudta állítani. Emellett gyógyszerkülönlegességekből főleg a nagy gyárak gyártmányaiból - egyre növekvő exportot bonyolítottak le: a Chinoin pl. termeivényeinek 60%-át exportra gyártotta. A 20-as évek nagy mételykór járványai idején az egész Balkánt, Törökországot, sőt Németországot, majd a dél-amerikai államokat is a Chinoin látta el Distollal. 18 1924-től az új gyógyszerek utáni kutatás is nagy sikereket hozott, elsősorban a Chinoin gyárban. 1927-ben jelent meg a Novurit nevű diuretikus hatású készítmény, amely azóta is létezik. 1930-ban a Chinoin vegyészei nagy feladatra vállalkoztak. A 20-as években vált közhasználatúvá a terápiában a Papaverin, mint simaizomgörcs-oldó gyógyszer. Használata annyira megnövekedett, hogy az ópiumból kinyerhető természetes Papaverin a világ szükségletét már alig fedezete. Dr. Wolf, dr. Földi, dr. Hoffmann, dr. Weisz és dr. Kőnig vegyészeknek sikerült először megoldani a Papaverinnek szintetikus úton való nagy volumenű gyártását. Sikerüket tetézte, hogy hasonló úton előállították a Perparint , amely a Papaverinnél 2-3-szor erősebb hatású. A 30-as években fedeztek fel több, a szívműködést szabályozó gyógyszert. 1939-ben állították elő az Ultraseptylt , 1940-ben a B : vitamint. Ekkor fedezte föl Szent-Györgyi Albert a C vitamint , amelynek gyártási jogát szinte mindegyik gyárnak átengedte. A hormon-kutatás terén is igen intenzív munka folyt. Ilyen átütő sikerek
