Sipos Antalné: Az államosítás előtt működött gyógyszeripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 13. Budapest, 2004)

Bevezetés

2.1 Növényi vagy állati anyagokból előállított gyógyszerek. A Chinoin 10,4%-ban, a Richter 42%-ban ezeket gyártotta. 3./ Egyszerű gyógyszerkeverékek, melyek a galentikumokhoz hasonlóan könnyen készíthetők. Ilyenek tették ki a Chinoin gyártmányainak 16,2%-át, a Richterének 29%-át. A többi gyáraknál ez az arány 42-69%-ot tett ki, a gyógyszerészeti laboratóriumok pedig csaknem kizárólag ilyeneket készítettek.

34 A gyógyszergyárakat 1948 márciusában államosították, és a Könnyűipari Igazgatóság hatáskörébe sorolták. A Chinoin részvénytársasági formában maradt meg, de az Rt. csak a nevében szerepelt. A Richter gyártól elvették alapítójának nevét is: a rendszerváltásig Kőbányai Gyógyszerárugyár néven működött.

35 Az államosítás a gyógyszeriparban is „profilírozással" járt együtt, az „egy iparág - egy vállalat" elvének érvényesítése azonban ebben az iparágban kevesebb kárt okozhatott, mint más ágazatokban. A sok kisüzemet megszüntették, többségüket az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban egyesítették, amelynek törzsét a Wander Tápszergyár képezte, de a Richter és a Chinoin gyárakba is beolvasztottak kisebb vállalatokat, ill. gyáregységeket. Megőrizte önállóságát az Alkaloida: a morfinból és származékaiból a világpiac szükségletének számottevő részét fedezte. Ugyancsak különálló vállalat lett a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat. 1950-ben létrejött a Gyógyszeripari Kutató Intézet, majd később a MTA Gyógyszerkutatási és Antibiotikum Bizottsága, amelynek feladata az önálló irányú munkák, a vegyész és a farmakológus munkájának összefogása, a támogatásukra való javaslat megtétele. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Gyógyszerkutatási és Törzskönyvezési Bizottságának feladata volt az új gyógyszerek klinikai kipróbálásának irányítása, az eredmények kiértékelése, a gyógyszer gyártására és forgalmazására a javaslattétel.

36 A gyógyszeripar 1945 után is Magyarországnak egyik leggyorsabb ütemben fejlődő iparága maradt, világviszonylatban is figyelemre méltó fejlettségi fokot ért el. Az 1938-as adatokat alapul véve a termelési érték 1966-ra 55-szörösére, az export értéke 140-szeresére nőtt. 1966ban a hazai igényeket 97%-ban ellátta, s a Medimpex Gyógyszer-külkereskedelmi Vállalat a világ 76 országába exportált magyar gyógyszereket, amelyek értékben a teljes ún. népgazdasági exportnak több mint 5%-t szolgáltatták.

37 1963-ban a Nehézipari Minisztérium fennhatósága alatt megalakult a Gyógyszeripari Tröszt. A hozzá tartozó vállalatok: Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Kőbányai Gyógyszerárugyár, Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár, Alkaloida Vegyészeti Gyár, Tiszavasvári, Biogal Gyógyszergyár, Debrecen, Reanal Finomvegyszergyár, Gyógyszeralapanyag-készletező Vállalat, Gyógyszeripari Kutató Intézet, 1966-tól a Gyógynövénykutató Intézet. A tröszt 1967-ben megszűnt, ekkor alakult a Gyógyszeripari Egyesülés, szintén a NIM irányítása alatt, a volt tröszti válhatok részvételével. Az Egyesülés 1990. december 31-én jogutód nélkül megszűnt, és megkezdődött a vállalatok privatizálása. A magyar gyógyszeripar a szocializmus évtizedeiben is életképes maradt, és a más iparágakban olyan sok kárt okozó átszervezések, összevonások, szétválasztások sem tették tönkre. A nagy gyógyszergyárakat a rendszerváltás éveiben privatizálták, jelenleg részvénytársasági formában működnek, némelyik közülük külföldi tőkerészesedéssel. A Chinoinban és a Phylaxiában a francia Sanofi, a debreceni Biogal Rt.-ben a német-holland TEVA Pharmaceuticals Germany, újabb nevén ORVÉT GmbH vállalt érdekeltséget, míg az ICN Pharmaceutical Incorporation kaliforniai cég megvásárolta az Alkaloida Vegyészeti Gyárat (neve: ICN Magyarország Rt.), részesedést szerzett továbbá a Reanal Finomvegyszergyár Rt.-ben. Az ÉGIS Gyógyszergyár Rt. és a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. magyar tulajdonú vállalatok. Más iparágakkal szemben a gyógyszeripar Magyarországon ma is a virágzó ágazatok körébe tartozik