Sipos Antalné: Az államosítás előtt működött gyógyszeripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 13. Budapest, 2004)

Bevezetés

A Magyar Országos Levéltár a legjelentősebb gyógyszervegyészeti vállalatok, a Chinoin, a Richter, az Egger, a Magyar Pharma. a Magyar Gyógyszer és a Phylaxia fondjait őrzi. Ez az iratanyag mindössze 78,74 ifm terjedelmű, ebből a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. 61,50 ifm, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. 11,99 ifm. A levéltárba került iratanyag tehát nagyon töredékes, mennyiségét tekintve nem tükrözi eléggé azt a fontos szerepet, melyet ezek a vállalatok a magyar gazdasági életben 1910-től az államosításig betöltöttek. A fennmaradt iratok zöme a két világháború között keletkezett, többségében export-levelezés és könyvelési anyag. Az export osztályok állagai a legteljesebbek. Nagyon sok fontos adatot tartalmaznak a két világháború közötti külkereskedelmi tevékenység kiterjedéséről és fejlődéséről, a gyógyszergyáraknak az export növelésében játszott kiemelkedő szerepéről. A tudománytörténeti kutatások szempontjából jelentős dokumentumok az egyes vállalatok, elsősorban a két nagy gyár Tudományos Osztály (Chinoin) című állagában, ill. az Ügyvezető Igazgatóság (Richter) állagában őrzött gyógyszerkutatási leírások, tanulmányok, gyógyszerismertetések, gyártási eljárások ismertetései, gyógyszervizsgálati jegyzőkönyvek. Az ügyvezető igazgatók levelezése a hazai szakmabeli és más vállalatok egymás közötti és a hatóságokkal, kormányszervekkel, egészségügyi és egyéb tudományos intézményekkel való kapcsolatairól, a gyógyszer és vegyészeti iparon belül a kartell és érdekeltségi viszonyokról tartalmaz értékes forrásokat. Az Ügyvezető Igazgatóság és a Titkárság című állagokban találhatók adatok a gyárak szervezeti felépítéséről, az egyes osztályok és üzemegységek működéséről, leírások az illető gyár történetéről; ezek az adatok azonban nagyon hiányosak. Az államosítás utáni időszakból a Magyar Országos Levéltár őrizetében található a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára (MOL - XXIX - F - 313. 1922-1985, 36,24 ifm), a Chinoin nagytétényi gyáregysége, a Bányagyutacsgyár (MOL - XXIX - F - 314, /l 945/ 1948-1971), valamint a Gyógyszeripari Egyesülés iratanyaga (XXIX - F - 67, 1954-1990, 17,04 ifm). A Richter gyár - élve a Levéltári törvény 34. § (3) bekezdésében biztosított jogával - maga őrzi az állami időszakban keletkezett iratanyagát. A budapesti központtal működött, közepes, ill. kisebb méretű gyógyszeripari vállalatok iratait Budapest Főváros Levéltára őrzi. Itt található azonban a harmadik legnagyobb gyógyszergyár, és egyúttal a legnagyobb tápszergyár, a Wander Gyógyszer- és Tápszergyár iratanyaga is. (BFL - XI. 437, 1912-1948, 12.20 ifm) Illetékességi hovatartozását bizonyos mértékig a vállalat története indokolja. Az államosítást követően 1950-ben alakult meg az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár Rt., amelyet a Wander gyár tevékenységutódának tekinthetünk. Ebbe olvasztották be a Palik és Társa Gyógyszer- és Vegyészeti Gyár Kft.-t (BFL - XI. 430, 19461949, 0,08 ifm), az Octan Gyógyszervegyészeti Gyár Rt.-t (BFL - XI. 426. 1937-1950, 1,80 ifm),a Krompecher Tápszer- és Gyógyszeripari Kft.-t (iratanyaga nincs levéltári őrizetben), valamint az Egger Leó és Egger Iván Gyógyszervegyészeti Gyárat (BFL - XI. 407, 19451946, 0.15 ifm). Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárba beolvadt vállalatok tehát Budapest Főváros Levéltárának őrizetébe kerültek, ezért ésszerű a közülük legnagyobb Wander gyár iratanyagának ottani elhelyezése is. Ebből következően a jelenlegi harmadik legnagyobb gyógyszergyár, az ÉGIS Rt. is a fővárosi levéltár illetékességi körébe tartozik. (Az Egyesült Gógyszer- és Tápszergyár nevének EGYT rövidítését 1985-ben változtatták EGIS-re, 1991ben alakult részvénytársasággá. Iratanyaga még nem került levéltári őrizetbe) Ugyacsak a BFL őrizetében található több olyan kisebb gyógyszeripari vállalat iratanyaga is, amely a mostani Richter gyár elődei között tartható számon, mivel 1950-ben az akkori „Richter" Gyógyszer- és Vegyészeti Gyár Nemzeti Vállalatba olvasztották be. Ezek közé tartozik a Herba Gyógyszergyártó Kft. (BFL - XI. 447, 1939-1950. 0.05 ifm), a Spolió Gyógyszerüzem Kft. (BFL - XI. 455, 1937-1949, 0,02 ifm), a Certa Gyógyszerészeti Laboratórium