Nagy Ferenc: Külügyminisztérium Levéltára I. Külügyminisztérium : Repertórium (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 12. Budapest, 2003)

Bevezetés

- Gazdaságpolitikai osztály (8. osztály): 1919-1921 (Gazdaságpolitikai és közlekedési osztály néven); 8/a. osztály: 1922-1927 (Gazdaságpolitikai és közgazdasági osztály néven); 4. osztály: 1927-1944; - Nemzetközi Duna osztály (10. osztály): 1921-ben; 9/a. osztály: 1922-ben; 10. osztály: 1922-1924; 4. osztály: 1924-1927 (a Közlekedési osztály részeként); 11. osztály: 1940­1944; - Közlekedési osztály (10. osztály): 1919-1921; 8, osztály 1921-1922; 8/b. osztály: 1922­1924; 4. osztály: 1924-1927 (Dunaügyi osztállyal együtt 1927-ben megszűnt); - Pénzügyi osztály (11. osztály): 1919-1921 (mint Pénzügyi és szociálpolitikai osztály); I l/a. osztály: 1921; 8/c. osztály: 1922-1924; 8/b. osztály: 1924-1927; 4. osztály: 1927­1944 (a Gazdaságpolitikai osztályba beolvadva); - Szociálpolitikai osztály (11. osztály): 1919-1921 (mint Pénzügyi és szociálpolitikai osztály); 11/b. osztály: 1921; 9/b. osztály: 1922-1924; 9. osztály: 1924-1925 (1925-ben megszűnik, ügykörét átveszik az Elnöki, 4., 7/b., 8/a. osztályok, majd 1930-1944 között a Külföldön élő magyarok gondozását ellátó osztály); - Külföldön élő magyarok gondozását ellátó osztály (9. osztály): 1930-1944 - Hadifogoly osztály (13. osztály): 1919-1922; 10, osztály: 1922 (1922-ben megszűnt); - Protokoll osztály (2. osztály): 1933-1944. A külügyminisztériumi apparátus központi igazgatóságának 1918 és 1945 között keletkezett - a második világháború pusztításai során hiányossá vált - iratanyagának zöme 1947-ben (68/1947. OL. sz.) került az Országos Levéltárba (1950-ig a Külügyminisztérium felügyelete és kezelése alatt állt). A külügyi központi igazgatás és a külképviseletek iratain kívül a Külügy minisztériumi Levéltárhoz tartozik még néhány, közvetlenül a Külügyminisztérium felügyelete alá rendelt hivatal, valamint az egyes követségekkel szoros kapcsolatban működött kulturális intézmény és egyesület iratanyaga, a külügyminisztériumi tisztviselők diplomaták - kis terjedelmű irathagyatékai. A külügy központi igazgatásának megszervezésével párhuzamosan került sor a külképviseletek kiépítésére is (erről lásd: Külügyminisztériumi Levéltár II. kötet Külképviseletek. Bevezetés - megjelenés alatt). Az Országos Levéltárban őrzött Külügyminisztériumi levéltár iratanyagának évköre nem korlátozódik az 1918- és 1945 közötti évekre: egyes külképviseleti hatóságok megalakulásukkor átvették és megőrizték a jogelőd, osztrák-magyar közös külképviselet magyar vonatkozású iratanyagát, amelyek ezek után a külképviseletek dokumentumaival együtt a levéltárba kerültek. Hasonlóképpen került levéltári megőrzésbe néhány külképviselet 1945 után keletkezett, főként konzuli jellegű, nem nagy számú irata. Megjegyezzük, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia közös Külügyminisztériumának iratanyaga Bécsben a Haus-, Hof- und Staatsarchivban található, míg az önálló magyar külügy 1945 utáni iratanyagát ugyancsak az Országos Levéltár őrzi. A külügyminisztériumi dokumentumanyag irattári rendszere nem egységes. A Külügyminisztériumban minden osztály iratanyagát iktatták, de az irattározásnál az osztályok más-más eljárást követtek: így előfordult év és alapszám, év, tétel és alapszám, tárgyi csoportos rendszer, valamint ezek kombinációja is (az osztály vagy szervezeti egység konkrét eljárását lásd az állagok bevezetőjében). A legkülönfélébb irattári rendszerekbe sorolt külügyi iratanyag teljesen egységes szempontok szerinti rendezésére nem volt mód. Az évek hosszú során át több fázisban végzett levéltári rendezés az eredeti rend rekonstruálása után tárgyi ­lehetőleg tételes - rendbe csoportosította mindazoknak az őrzési egységeknek az iratait, amelyeknek eredeti rendje nem, vagy csak nehezen nyújtott módot a kutatásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom