Nagy Ferenc: Külügyminisztérium Levéltára I. Külügyminisztérium : Repertórium (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 12. Budapest, 2003)

Bevezetés

BEVEZETÉS A kiegyezéstől az első világháború végéig a magyar külügyi kormányzat az Ausztriával közös császári és királyi külügyminisztérium keretében működött. Az önálló magyar külügyminisztérium felállításáról az 1918. évi V. néptörvény rendelkezett, amelynek 1. §-a kimondta: „A Magyar Népköztársaság minden külügyét önállóan intézi". (Országos Törvénytár, 20. szám 1918. december 15.) A törvény nagy vonásokban szabályozta a külügyi igazgatás szervezeti felépítését, valamint intézkedett a szervezet hatáskörének megállapításáról. A Tanácsköztársaság ideje alatt a külügyi igazgatás feladatait a Külügyi Népbiztosság látta el. Meglehetősen jelentős nemzetközi elszigeteltség mellett folytatta az igazgatás szerveinek kiépítését, a külügyi szolgálat megszervezését. A rövid ideig fennálló tanácskormány bukása után megalakult magyar királyi Külügyminisztérium - szinte létrejöttével egyidőben - hozzákezdett a kormányzat szellemének és érdekeinek megfelelő külügyi szolgálat rendszerének kiépítéséhez (az 1920. évi I. törvény 6. §-a hagyta jóvá a szervezést). A külügyminisztérium ügyköre az alábbi nagyobb csoportokra tagolódott: külpolitikai ügyek, személyi, protokoll, gazdaságpolitikai, nemzetközi, közjogi, büntetőjogi, rendészeti, nemzetközi magánjogi, nemzetközi közigazgatási, jogsegély, utazási, útlevél, sajtó és kulturális ügyek. Az első ügykörbeosztás 1919-ben készült el, melyet 1921-ben újabb követett. A korszak végéig számos alkalommal módosították az egyes osztályok ügykörét, sőt az osztályok számát is. A főbb ügyköröket 1919 és 1944 között az alábbi osztályok látták el. - A miniszter kabinetje (szám nélkül): 1921-1944; - Elnöki osztály (1. osztály): 1919-1944, - Politikai Osztály (szám nélkül): 1919-1944; - Sajtó osztály (szám nélkül): 1919-1927; 8. osztály: 1927-1930; 3. osztály 1930-1944; 1940-től Sajtó és kulturális osztály; - Kulturális osztály (8. osztály): 1930-1933; 11. osztály: 1934-1944; 3. osztály: 1940-1944 (Sajtó és kulturális osztály); - Politikai hírszolgálati osztály (szám nélkül):: 1918-1944; - Tudományos osztály (12. osztály): 1921-1922 (1922-ben megszűnt); - Utazási és útlevélosztály (2. osztály): 1919-1933; 10. osztály: 1934-1944; - Számjel osztály (3. osztály): 1919-1929; 1929-1933-ig nem szerepel, szám nélkül. 19331944; - Fordító osztály (4. osztály): 1919-1922 (1922-ben megszűnt); - Nemzetközi közjogi osztály (5. osztály) 1919-1944 - Nemzetközi magánjogi osztály (6. osztály): 1919-1933 (Büntetőjogi osztállyal együtt); 7. osztály: 1934-1944; - Nemzetközi büntetőjogi osztály (6. osztály): 1919-1944 (1933-ig a magánjogival együtt, 1934-től mint Nemzetközi büntetőjogi és rendészeti osztály); - Bírói jogsegély osztály (7/a. osztály): 1921-1925; 7. osztály 1925-1927 (1927-től egyesítve a Közigazgatási jogsegélyosztállyal); - Közigazgatási jogsegélyosztály (7. osztály): 1919-1921 (mint jogsegélyosztály); 7/b. osztály: 1921-1925; 7. osztály: 1925-1933 (1927-1933-ig mint Közigazgatási és jogsegély osztály); 8. osztály: 1934-1944 (mint Nemzetközi közigazgatási osztály);