G. Vass István: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei : 1947. június 1. – 1950.február 25. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 11/2. Budapest, 2004)

BEVEZETŐ

ügyek sokszor nem is a minisztertanács ülésén dőltek el, a jelen segédlet segítségével és a jegyzőkönyvek kézbevételével mindig segítséget kaphatunk a további kutatáshoz. A most feldolgozott két és háromnegyed év alatt Magyarország politikai viszonyai és alkotmányos berendezkedése terjesen átalakult. E változásokat közismert tények és események jelzik: Hatályba lépett a békeszerződés, és meghatározóvá vált a Szovjetunióhoz kötődő egyoldalú külpolitikai orientáció. Egyesült a két munkáspárt és az egyesült párt most már nyíltan a politikai és gazdasági hatalom kizárólagos birtoklására törekedett. Ezzel párhuzamosan a polgári pártok, az egyházak, a társadalom önrendelkezését és önszerveződését megtestesítő civil szervezetek egyre inkább kiszorultak az ország közéletéből. 1950 elejéig lezárult a bankok, a nagyipar és nagykereskedelem, majd a kisipar államosítása, ezzel egyidejűleg jórészt kiépült az állami tulajdonba került javak kezelésére és működtetésére hivatott intézményrendszer (állami vállalatok, iparigazgatóságok, ipari központok stb.), és megtörtént a szocialista jellegű tervgazdálkodásra való áttérés. Hatályba lépett az új alkotmányról szóló törvény, amely megszüntette a hatalommegosztás elvén alapuló polgári jellegű államot és az Országgyűlés szerepét eljelentéktelenítve a pártirányítás alá helyezett kormányzati szervekre bízta a legfontosabb kérdések eldöntését. Az előző kötet bevezetőjében összesen 21 pontban ismertettük azokat a fontosabb feladatokat, illetve témaköröket, amelyeket a hatályos jogszabályok és a gyorsan változó külés belpolitikai viszonyok által meghatározott keretek között a kormánynak kellett tárgyalni, illetve megoldani. Az alábbiakban — anélkül, hogy felesleges ismétlésekbe bocsátkoznánk — röviden áttekintjük, hogy melyek voltak azok a feladatok, amelyek továbbra is rendszeresen szerepeltek a minisztertanács ülésein, melyek azok, amelyek fokozatosan megszűntek, illetve amelyeket a kormány újonnan létrehozott szervekre bízott, végül amelyek az említett politikai és közjogi változások következtében újonnan kerültek a feladatkörébe, illetve vont hatáskörébe. I. Az 1945 előtt született jogszabályok, illetve részben már 1945 után alkotott rendelkezések és nemzetközi szerződések által a minisztertanács elé utalt fontosabb — a most feldolgozott időszakban is gyakran napirenden szereplő — ügytípusok, feladatkörök a következők voltak: 1. Törvényjavaslatok és fontosabb országgyűlési előterjesztések jóváhagyása, továbbá kormányrendeletek alkotása, és esetenként egyéb rendeletek kibocsátásához való hozzájárulás. E vonatkozásban továbbra is a minisztertanács rendeletalkotó és -kibocsátó tevékenysége volt a meghatározó. (Lásd bővebben az előző kötet bevezetőjét!) Az országgyűlés törvényalkotó, és a kormányzat munkáját ellenőrző tevékenysége fokozatosan elsorvadt. A kormány ennek következtében egyre terebélyesedő illetékességét és hatáskörét szűkítette viszont az 1949. augusztus 20-án kihirdetett új alkotmány által az Elnöki Tanácsra ruházott azon feladat- és hatáskör, hogy egyes kérdéseket törvényerejű rendeletekkel szabályozzon. 2. Az állami költségvetési törvény végrehajtása, és az ettől eltérő minden kiadás foganatosításának jóváhagyása, beleértve a több évre szóló kötelezettségvállalást tartalmazó szerződéseket is. 3. Az ország közigazgatási beosztása, valamint a bírói és közigazgatási hatóságok között felmerült illetékességi kérdések.