G. Vass István: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei : 1947. június 1. – 1950.február 25. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 11/2. Budapest, 2004)

BEVEZETŐ

4. Egyre nagyobb intenzitással folyt az állami intézményrendszernek az új politikai viszonyokhoz, a termelő kapacitások egy részének állami tulajdonba vételéhez és a tervgazdálkodás kiépítésével kapcsolatos igényekhez igazodó átalakítása, új közigazgatási szervek (és új hivatali állások) létesítése, illetve létező hivatalok megszüntetése. 5. Államtitkárok, főispánok, követek és követségi tisztviselők, valamint az újonnan létrehozott intézmények, vállalatok vezetőinek kinevezése, megbízása továbbra is rendszeresen szerepelt a minisztertanács ülésein. 6. Nemzetközi egyezmények létesítésének kezdeményezése, nemzetközi szervezetekhez való csatlakozás ügyei. E tekintetben kiemelkedő jelentőségük volt a magyar-szovjet gazdasági tárgyalásoknak (1947), amelyek egyes kérdéseit a kormány több ülésén tárgyalta, illetve az egyes országokkal megkötött árucsereforgalmi és pénzügyi egyezményeknek. Fontosak voltak a békeszerződés egyes kérdéseit rendező kétoldalú megállapodások is, melyek sorából a Csehszlovákiával kötött Csorba-tói egyezmény érdemel mindenekelőtt figyelmet. 7. Azok az ügyek, amelyek általános jelentőségük miatt, vagy az adott körülmények között nyert fontosságuknál fogva az egész kormány politikai helyzetét érintették. - így politikai kérdések 1949 nyaráig továbbra is rendszeresen szerepeltek a minisztertanács napirendjén. II. Az előző időszakhoz képest fokozatosan megszűnő feladatok: 1. A fegyverszüneti szerződés végrehajtásával kapcsolatos, és a minisztertanács munkáját súlyosan megterhelő kérdések többsége (mindenekelőtt a megszálló Vörös Hadsereg és a SZEB ellátása és a velük való kapcsolattartás) a békeszerződés 1947. szeptember 15-én történt hatálybalépése után természetszerűleg jórészt lekerült az ülések napirendjéről. 2. Lezárult a földreform, illetve fokozatosan erejét vesztette az annak revíziójára irányuló törekvés. Nem jelentett már a minisztertanács szintjén tárgyalandó napi problémát a közellátási kérdések megoldása. Lekerült a napirendről — legalábbis abban a formában, ahogyan a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt szorgalmazta — a szövetkezetek ügye. 3. A magyar-csehszlovák lakosságcsere, a német lakosság kitelepítése és a német javaknak a potsdami egyezmény értelmében a Szovjetunió részére való átadása ugyan fokozatosan lezárult, de még ebben az időszakban is többször szerepelt a minisztertanács napirendjén. 4. Lényegében lezárult az állami intézmények személyi állományának felülvizsgálata, valamint a B-listázás eredményeinek részleges revíziója. Ugyanakkor feltartóztathatatlanul folytatódott a közszolgálati és más alkalmazottak politikai célzatú „minőségi cseréje", de ezt részleteiben túlnyomórészt már nem a minisztertanács szintjén tárgyalták. 5. Fokozatosan lezárult a zsidóság jogainak helyreállításával kapcsolatos jogalkotási tevékenység, és a politikai, faji vagy vallási okból meghurcoltak rehabilitálása. Bár egyes ügyeket természetesen még továbbra is megtárgyalt a kormány. III. A kormányzati feladatok egy részét a minisztertanács fokozatosan átruházta az általa újonnan létrehozott szervekre. S bár e szervek határozatai — az 1946 januárjában létesült Gazdasági Főtanács határozatait kivéve — közjogilag csak a minisztertanács