G. Vass István: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei : 1944. december 23. –1947. május 31. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 11. Budapest, 2003)

BEVEZETŐ

összességükben pedig fontos bázisát képezik — természetesen más forrásokkal együtt — a korszakban lezajlott elitváltás kutatásának. 9. A zsidóság jogainak helyreállítása, illetve a politikai, faji vagy vallási okból sérelmet szenvedettek rehabilitálása. A zsidók jogainak helyreállítása, vagyonuk visszajuttatása illetve az egyes — nem csupán zsidó származású — személyek által faji hovatartozás vagy politikai meggyőződés miatt elszenvedett büntetés, illetve anyagi és előmeneteli hátrány jóvátétele részben a fegyverszüneti szerződésből eredt, részben pedig az új politikai viszonyok logikus következménye volt. Mindenekelőtt hatályon kívül kellett helyezni a faji diszkriminációt tartalmazó törvényeket és egyéb jogszabályokat, majd biztosítani kellett a zsidóságnak a vállalkozásai és ingatlanai feletti szabad rendelkezési jogot. Ezzel párhuzamosan intézkedések történtek az ingóságok — legalább részleges — visszajuttatására is. Az egyes személyeket ért sérelmek rehabilitálásának kérdését átfogóan szabályozó 9590/1945. ME sz. rendelet értelmében a politikai jellegű bírósági ítéletek felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése mellett az állam a közszolgálatból a fent felsorolt okok miatt elbocsátott vagy az előléptetésben mellőzött alkalmazottak sérelmeit is orvosolta. A sérelmet szenvedett közszolgálati alkalmazott az illetékes miniszterhez nyújthatott be kérelmet, amelyről a minisztertanács jogorvoslat kizárásával határozott. Ezen kérelmek tárgyalása szintén meglehetősen megnövelte a minisztertanácsra háruló terheket. Kortörténeti szempontból — és esetenként egyes személyek élettörténetének megismerése szempontjából — ezek is kétségtelenül fontosak és érdekesek, a mai kutató számára mégis kevés hozadékuk van, annál is inkább, mivel az előterjesztések rendkívül egyenetlenek. Esetenként teljesen ismeretlen és csekély szerepet játszott személyekről külön-külön részletes előterjesztés készült, míg más esetben 30-40 személy rehabilitálását egyetlen előterjesztés kezdeményezi, anélkül, hogy a felsoroltak cselekedeteit és érdemeit — sőt sokszor életrajzi adatait — érdemben ismertetnék. A minisztertanács működésének alapelve, hogy a miniszterek — az általuk fontosnak tartott ügyekben, vagy azokban az ügyekben, amelyeket jogszabályok egyértelműen a minisztertanács hatáskörébe utalnak — a kormány ülésén előterjesztést tesznek, s ezekről a testület határozatot hoz. Az előterjesztések és a határozatok lényegét, illetve esetenként az elhangzott hozzászólásokat a jegyzőkönyv rögzíti. A jegyzőkönyv mellett — bár nem hiánytalanul — szokás szerint lerakták az előterjesztéseket és esetenként a tárcák hozzászólásait is. (A jelen segédlet segítségével tehát azt is meg lehet állapítani, hogy egy-egy államigazgatási feladat intézése, vagy valamely konkrét eseménnyel vagy kérdéssel való foglalkozás mely tárca feladatkörébe tartozott, s ez által a napirendi pontok jegyzéke kiindulópontja lehet az egyes minisztériumok iratanyagában való további kutatásnak is.) A jegyzőkönyveket 1944-től 1954 végéig folyamatos sorszámmal látták el. A sorszámok — az ülés dátumával együtt — egyértelműen azonosítják az egyes jegyzőkönyveket, ezért a feldolgozás során ezeket változtatás nélkül átvettük. A minisztertanács üléseinek — 1945 első néhány hónapját leszámítva — többé-kevésbé szabályosan ismétlődő tárgyalási rendje volt. Egy-egy miniszter többnyire egy blokkban terjesztette elő az általa képviselt ügyeket. A miniszterelnök megnyitó szavai és esetleges fontos bejelentése után a Miniszterelnökség politikai államtitkára tette meg előterjesztéseit a miniszterelnök nevében majd következett a belügyminiszter, külügyminiszter, pénzügyminiszter stb. Ez utóbbiak sorrendje azonban nem volt kötött, gyakran változott. Magától értetődőnek tűnt, hogy a több ezer napirendi pont tengerében való tájékozódást — a mutatók mellett — az is megkönnyíti, ha az előterjesztő minisztert is feltüntetjük, s ezzel mintegy tematikailag tagoljuk a szöveget.