G. Vass István: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei : 1944. december 23. –1947. május 31. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 11. Budapest, 2003)
BEVEZETŐ
A napirendi pontokat kezdetben nem látták el sorszámmal, ilyen esetben ezt pótoltuk és az ily módon szerkesztett sorszámot [szögletes zárójel]-be tettük. 1945 első felében előfordult, hogy egy-egy napirendi pont tárgyalását megszakították, majd az ülés során ugyanarra a témára újra visszatértek. Ilyen esetben a folytatást nem vettük fel új napirendi pontként. 1945 végétől az ülés előkészítése során, a Miniszterelnökségen az előterjesztéseket főhatóságonként csoportosították, s az ülés során — mint fentebb utaltunk rá — általában (de nem mindig!) ebben a sorrendben tárgyalták, majd a jegyzőkönyvben egytől növekvő sorszámmal látták el. Előfordult azonban, hogy egyes bejelentéseket nem tekintettek önálló napirendi pontnak, s így nem adtak neki sorszámot, vagy a sorszámozást a jegyzőkönyv szerkesztése, illetve leírása során elvétették. Ilyen esetben az eredeti sorszám megtartása mellett a napirendi pontokat folyamatosan növekvő szerkesztett sorszámmal láttuk el, s ezeket szintén [szögletes zárójel]-be tettük. A szerkesztett sorszám mellett azonban feltüntettük az eredeti sorszámot is. A napirendi pont tárgyának a jegyzőkönyv megfelelő helyével, illetve a jegyzőkönyv melletti előterjesztéssel való megbízható összekapcsolása ugyanis csak így lehetséges. A napirendi pont tárgyának meghatározása során a jegyzőkönyvből indultunk ki, s támaszkodtunk — amennyiben ilyen készült — az előterjesztések előzetesen összeállított jegyzékére. Amennyiben az előterjesztés jogszabály kiadását kezdeményezte, a jogszabály címét tekintettük a napirendi pont tárgyának. Más esetekben a jegyzőkönyv és az előzetes napirendi jegyzék alapján, vagy ha ez sem volt elég, az előterjesztés áttanulmányozása után igyekeztünk a tárgyat úgy meghatározni, hogy az a kutató, illetve használó számára minél inkább kifejezze az előterjesztés és az esetleges vita lényegét. Ennek maradéktalan megvalósítását ugyanakkor esetenként a tömörségre való törekvés gátolta. Szükség esetén utaltunk arra is, hogy a javaslatot a minisztertanács elutasította, esetleg a döntést vita után (vagy a nélkül) későbbre halasztotta. Amennyiben a tárgymeghatározás ilyen utalást nem tartalmaz, az általában azt jelenti, hogy a minisztertanács az előterjesztést elfogadta. Ilyen esetben is gyakran előfordult azonban, hogy az adott rendelettervezetet vagy egyéb javaslatot valamilyen oknál fogva ismételten a testület napirendjére tűzték. Ezt a tárgymutató segítségével lehet nyomon követni. Amennyiben a napirendi pont személyi döntést tartalmazott, általában közöljük az érintett személy (kivételesen személyek) nevét is. Ezt azért tartottuk fontosnak, mert a tisztviselői és értelmiségi elit személyi állományának dinamikus változása közepette bármely név viselője betölthetett később fontosabb tisztséget is. A szöveg és a névmutató tehermentesítése érdekében egészen szűk körben (egyes rehabilitációs előterjesztések, illetve kegyelmi ellátásra, özvegyi nyugdíjra vonatkozó javaslatok) mégis éltünk azzal a lehetőséggel, hogy az illetőknek csak a foglalkozását tüntettük fel. Két-három esetben az egymást követő ilyen előterjesztéseket egy tételbe vontuk össze. Amennyiben a napirendi pont tárgyalásának eredményeként a minisztertanács jogszabályt alkotott, ennek számát és közzétételének adatait is közöljük. Alapelvnek tekintettük, hogy csak minisztertanácsi (ME) rendeletet veszünk fel a jegyzékbe, minthogy a minisztertanács ülése elé általában csak ilyen előterjesztések kerültek. 1945 első felében azonban még gyakran megesett, hogy egy-egy miniszter olyan kérdésekben is kérte a minisztertanács állásfoglalását, amelyeket később mégis az általa kiadott miniszteri rendeletben szabályozott. Kivételképpen tehát, a korszak sajátos körülményeire tekintettel — minthogy a lakosság szélesebb körét érintő fontos kérdéseket szabályoztak — a minisztertanács ülésén tárgyalt, és 1945 júniusáig közzétett miniszteri rendeleteknek az adatait is közöljük.
