Lekli Béla: Az Élelmezési Minisztérium 1951 : Az Élelmiszeripari Minisztérium 1952–1956 és a Begyűjtési Minisztérium 1952–1956 fondjainak repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 6. Budapest, 2000)
A Begyűjtési Minisztérium (1949) 1952-1956 (1957) repertóriuma
Az 1950. évi IV. törvény az élelmiszeripar és a begyűjtés-beszolgáltatás (valamint a felvásárlás) főhatóságaként Élelmezési Minisztériumot hozott létre, a Könnyűipari és a Belkereskedelmi Minisztérium vonatkozó ügyköreinek összevonásával. Alig egyéves működése után az Élelmezési Minisztériumot megszüntették: az 1952. évi 1. tvr. ismét szétválasztotta a begyűjtést és az élelmiszeripart; létrehozták a Begyűjtési illetve az Élelmiszeripari Minisztériumot. A Begyűjtési Minisztérium (ezentúl: BgyM) 1952-től 1956-ig működött: a mezőgazdaság szervezésében-irányításában elkövetett hibák lehetetlenné tették, hogy a közélelmezés az önműködő piaci mechanizmus, ill. a mezőgazdasági termelők érdekeltsége alapján történjék; életben maradt abeszolgáltatási rendszer, és ennek irányítására immár külön minisztériumot létesítettek. A BgyM feladata — az 1952. évi 1. tvr. szerint — a mezőgazdasági termények, élőállatok és állati termékek, bor, baromfi, tojás-, tej begyűjtésének elvi irányítása, módszerének kidolgozása, operatív lebonyolítása és ellenőrzése volt (a begyűjtendő cikkek felsorolását, a termelőnként — a birtokolt földterület nagysága és a kataszteri jövedelem stb. alapján — kötelező erővel beszolgáltatandó mennyiségeket évente tvr.-ek rögzítették); feladata volt még az alárendelt trösztök, egyesülések, központok, vállalatok, célgazdaságok irányítása, valamint — a szorosan vett begyűjtéstől elkülönítve — az egyes termények szerződéses termeltetése. 1952-ben — az induláskor — a BgyM az alábbi főosztályokra és önálló osztályokra volt tagolva: 1. Minisztériumi Titkárság 2. Igazgatási Főosztály 3. Sajtó- és Tájékoztatási Osztály 4. Ellenőrzési Osztály 5. Közgazdasági Osztály 6. Személyzeti Főosztály 7. Terv Főosztály 8. Munkaügyi és Bérosztály 9. Gazdasági Hivatal 10. Anyag- és Áruforgalmi Osztály 11. Főkönyvelőség 12. Gabona, Termény és Raktározási Főosztály 13. Bor Főosztály 14. Állatbegyűjtési Főosztály 15. Állattenyésztési és Hízlalási Főosztály 16. Tej, Tojás és Baromfi Főosztály Az elvi, valamint a szakosztályok feladatainak elkülönítése végig problematikus volt; az ügykörök nem váltak el élesen; a helyzetet súlyosbította, hogy a Minisztérium egyes részlegei más-más épületben voltak elhelyezve! A BgyM közvetlen irányítása alatt állt — középirányító szervként — a Terményforgalmi Egyesülés (19 megyei terményforgalmi vállalattal), az Állatforgalmi Egyesülés (19 vállalattal), a Sertéshízlaló Tröszt, Sertéstermelő Tröszt, Borforgalmi Trösztök; valamennyi jónéhány vállalattal. A vállalatok alatt egészen a községekig kiépült a begyűjtési apparátus (átvétellel megbízott földműves szövetkezetek, megyei Terményforgalmi Vállalatok kirendeltségei, községi nyilvántartók stb.). Fontos szerep jutott a megyei tanácsok begyűjtési osztályainak is; feladatuk volt területükön a begyűjtés minden munkálatának ellenőrzése, elősegítése, sőt, a közreműködés a munkálatokban (a fokozott centralizációra törekvő BgyM és a — tanácsi — szervek együttműködése a hatáskörök és feladatok elhatárolatlansága, az új közigazgatási rendszer éppen csak alakuló volta miatt kezdettől problémákkal volt terhes). 1952 folyamán — főként júliusban — a Minisztérium szervezetében igazgatóságokat alakítanak'ki: 1. Áz Állatbegyűjtési Főo.-ból Állat- és Zsírbegyűjtési Igazgatóság lett. (Az Állatforgalmi Egyesülés megszűnt, a BgyM feladata lett az állatforgalmi vállalatok irányítása.) 2. Az Állattenyésztési és Hízlalási Főo.-ból Sertéstenyésztő és Hizlaló Igazgatóságot szerveztek. (Megszüntették a Sertéstermelő, ill. Sertéshízlaló Trösztöt, párhuzamosan itt is az irányító Főo.-ból Igazgatóság lesz.) 3. Borfőosztályból Borigazgatóság. (Borforgalmi Trösztök felszámolása.) Megjegyzendő: 1952 folyamán megkezdik a középirányító szervek, trösztök, központok felszámolását; ugyanakkor a Terményforgalmi Egyesülés — mint középirányító — tovább működik, sőt a
