Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei IV. 1981–1989 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/4. Budapest, 2001)

NAPIRENDI JEGYZÉKEK

világgazdasági folyamatokoz történő igazodást, a tartós változásokat szolgáló szerkezetátalakítást, a műszaki fejlődést, a ráfordítások csökkentését, s mindezekkel a hatékonyság javítását. Hangsúlyozta a KB, hogy a gazdasági reformfolyamat széleskörű kibontakoztatására, erdményesebb termelőmunkára, a teljesítmények és a jövedelmek jobb összehangolására, a teljesítményen alapuló differenciálásra, igazságos közteherviselésre és hatásos szociálpolitikára van szükség. „Az előrehaladás egész társadalmunktól áldozatvállalást, fegyelmezett munkát, a vezetéstől következetességet és határozottságot kíván." 1987 októberétől 1988 februárjának végéig megtartották a pártban a tagkönyvcserét, az alapszervezeti vezetőségek és a párttagok közötti beszélgetéseket. Ennek tapasztalatait elemezve a KB megállapította, hogy a beszélgetések tartalmára, hangvételére hatott a KB gazdasági-társadalmi kibontakozási programja, valamint a romló közhangulat, amely elsősorban a pártot tette felelőssé a kialakult helyzetért. A párttagság nagy része kifejezte készségét és tenniakarását a párt tevékenységének megújításában, a stabilizációs és kibontakozási program megvalósításában, ugyanakkor szükségesnek tartotta a gazdasági problémák megoldására, a társadalom egészét érintő reformfolyamat kibontakozására és a párt megújulására egy reális program megfogalmazását. Igényelték a felelősség megállapítását és a vezetői cseréket. Erősödött az az igény, hogy a politika és a pártmunka fő kérdéseit országos pártfórum vitassa meg. A PB 1987. november 20-án hozott határozatában „megfontolásra ajánlotta" a KB-nak, hogy a két kongresszus közötti időszak felezőjén szokásos ülése helyett a szocialista építőmunka időszerű kérdéseinek megvitatására 1988 első félévében hívja össze az MSZMP országos értekezletét. A KB 1987. december 8-ai ülésére beterjesztett javaslattal kapcsolatban Kádár János is hangsúlyozta, hogy „az országban a politikai helyzet rossz, emellett a párt nem tud elmenni, értékelni kell a kongresszus óta eltelt időszakot, mert olyan változások mentek végbe, amelyeket nem a KB-nak, hanem a pártértekezletnek kell értékelnie...a pártértekezlet valamicskével nagyobb súllyal szólhat ugyanezekről a kérdésekről és valamicskével nagyobb hatáskörrel, mandátummal rendelkezik káderügyekben." A KB ezen az ülésen nagy többséggel a pártértekezlet mellett döntött. Az országos pártértekezlet időpontjáról a KB 1988. március 23-24-ei ülésén határozott. Összehívásának indokai között hangsúlyozták, hogy a gazdasági gondok negatív ideológiai, politikai és erkölcsi jelenségek hatnak a pártra is, s jórészt ezek következményeként rések keletkeztek a párt egységén, „a kommunisták nehezen igazodnak el a politikai élet eseményeiben, elbizonytalanodás tapasztalható körükben, mindez gyengíti a párt cselekvőképességét éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rá." A pártértekezletre a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok 1000 párttag után egy küldöttet választhattak; a KB és a KEB tagjai teljes joggal vehettek részt az országos pártértekezleten, a meghívottak számát 150 főben határozta meg a KB. Az országos pártértekezlet elé került állásfoglalás tervezetet a Népszabadság mellékleteként nyilvánosságra hozták, ezen kívül 900 ezer példányban önálló kiadványban is megjelent, a párton belül vitára bocsátották; továbbá a KB felkérte a társadalmi- és tömegszervezeteket, a tudományos és érdekvédelmi szerveket is vélemény nyilvánításra. A Titkárság határozatban jelölte meg (1988. április 11.) az országos pártértekezlettel összefüggő tömegpolitikai, valamint a hazai és külföldi tájékoztatási és dokumentációs feladatokat. 1988. május 10-én a KB és a KEB együttes ülése javasolta, hogy a pártértekezlet válassza újjá a KB-t és a KEB-et. Ennek érdekében Jelölést Előkészítő Bizottságot választottak, amelynek munkájában a friss erők „bevonását", a fiatalítást, a szellemi életben és a termelésben dolgozók erőteljesebb képviseletét, a területi elv jobb érvényesítését és a társadalmi bázis kiszélesítését kellett szem előtt tartania. Az MSZMP 1988. május 20-22-én — az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Dózsa György úti székházában — tartott országos értekezletén a 990 szavazati jogú küldöttből 986 volt jelen ( négyen betegség miatt maradtak távol) és 150 meghívott, köztük pártonkívüliek is. A vitában 49 küldött és egy pártonkívüli meghívott (Keresztúry Dezső akadémikus) szólalt fel és 231 írásos hozzászólás történt. Kádár János vitazárójában azt hangsúlyozta, hogy a vitát a nyíltság, a felelősségudat, a kritikai szellem jellemezte, továbbá kiemelte, hogy a pártnak meg kell újulnia a belső pártmunkában és a „kifele" folytatott tevékenységében is, szükséges a párt vezető szerepének korszerű értelmezése és alkalmazása. A KB Agit. Prop Osztálya által 1988. május 31-én készített „Gondolatok a Pártértekezletről" című anyag hangsúlyozta, hogy a pártértekezlet megfelelt az általános várakozásnak, magasszínvonalú, értékes és eredményes tanácskozás volt. 1957-1968 óta a legmélyebbre hatoló, korszakot lezáró eseményként értékelte, amelyen megfogalmazódott egy korszaknyitásra képes változtatás keretprogramja is: egységes és összefüggő új koncepciót fogadott el a politikai rendszer belső felépítéséről, működéséről, reformjáról.