Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei IV. 1981–1989 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/4. Budapest, 2001)
NAPIRENDI JEGYZÉKEK
A pártértekezlet jelentősen megváltoztatta a központi párttestületeket is: a KB fiatalabb lett, ugyanakkor 2/3-a a régi maradt (66 KB-tag cserélődött); nőtt a szellemi életben kiemelkedők és a munkások száma; a PB-be a megújulás elkötelezettjei kerültek. A Titkárság feladatának megváltoztatásával kétszintű döntési rendszert hoztak létre. Egyrészt új konstrukcióként — a szociáldemokrata hagyományt felevelenítve — megalkották a pártelnöki intézményt. A párt elnökének feladata lett a párt képviselete itthon és külföldön, a KB ülésének vezetése, (operatív munkával nem foglalkozott). Erre a tisztségre Kádár Jánost választotta meg a pártértekezlet, hangsúlyozva, hogy tapasztalataira, segítségére a jövőben is szükség van, mint „a reform úttörőjének szelleme, stílusa beépül a politikai jövőnkbe". Másrészt a párt főtitkárának Grósz Károlyt választották, aki egyben a kormányfői posztot is betöltötte. Az országos pártértekezlet állásfoglalását 1988 júniusában önálló füzet formájában megjelentették és a KB levelének kíséretében eljuttatták valamennyi párttaghoz.. A Kossuth Könyvkiadónál két kiadvány jelent meg: ,A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének jegyzőkönyve 1988. május 20-22." (Bp. Kossuth Könyvkiadó 1988. 321 p.)" „A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete. írásban leadott hozzászólások" (Bp. Kossuth Könyvkiadó 1988. I.kötet 312 p., JJ.kötet 416 p.) Az országos értekezlet második napirendi pontjáról, a szervezeti és személyi kérdésekről tárgyaló zárt ülésről technikai okok miatt jegyzőkönyvezés nem történt. Az ehhez kapcsolódó dokumentumokat a MOL-M-KS-288. f. 3/131-133. ő. e. levéltári jelzet alatt őrizzük. A KB 1989. május 8-ai ülésén Grósz Károly elmondta, hogy január elsejétől megközelítőleg ötven javaslat érkezett a KB-hoz a XIV. kongresszus előrehozását vagy egy pártértekezlet összehívását sürgetve. A pártértekezlet vagy kongresszus összehívásáról már az április 12-ei KB-ülésen vita folyt. Május 8-án a KB — hét tartózkodással — úgy döntött, hogy ősszel pártértekezletet hív össze — ezt közleményében nyilvánosságra is hozta. A KB Tanácsadó Testülete május 24-én foglalkozott az országos pártértekezlet előkészítésével és „valamennyi tényezőt mérlegelve" szükségesnek ítélte, hogy 1989 őszén ne pártértekezlet, hanem kongresszus összehívására kerüljön sor. Május 29-ei ülésén újból megvitatta ezt a kérdést a KB és — egy ellenszavazattal, négy tatózkodás mellett — úgy döntött, hogy kongresszust hív össze, majd a június 23-24-ei ülésén határozatot hozott az MSZMP XIV. kongresszusának október 7-re történő összehívásáról és előkészítésének rendjéről. E szerint a kongresszus szavazati jogú küldöttei lesznek: a tagság által minden 600 párttag után választott egy-egy küldött, valamint a KB és a KEB tagjai. A határozat külön pontban rögzítette: a küldöttválasztások során biztosítani kell, hogy a párton belül létrejött, nyilvánosan működő platformok támogatottságuknak megfelelő képviselethez jussanak. A KB vitára bocsátotta a napirendre vonatkozó előzetes javaslatát (1. A KB beszámolója az MSZMP 1988 májusi országos értekezlete óta végzett munkáról, 2. Az MSZMP szervezeti szabályzata, 3. Személyi kérdések, 4. Az MSZMP programnyilatkozata), majd a július 28-ai ülésén kialakította állásfoglalását a kongresszus ügyrendjének elveiről, megrendezésének módjáról és költségvetéséről kimondta, hogy a tanácskozás helyszíne a Kongresszusi Központ legyen, a kongresszus — módosítva a korábbi határozatot — október 6-án pénteken reggel 9 órakor kezdődjék és október 9-én, hétfőn a délutáni órákban — a Budapesti Sportcsarnokban tartandó nagygyűléssel — fejeződjék be. A pártértekezlet szervezeti megoldásaival is kifejezésre kívánták juttani, hogy a párt új útra lép, szakít múltbeli tévedéseivel, megrögzött szokásaival, új politikai felfogást és magatartást képvisel. Az állásfoglalás hangsúlyozta: — „pártunk a jövő felé fordul, kivihető kezdeményezései és javaslatai vannak a társadalmi problémák megoldására"; -"az MSZMP képes kulturált, demokratikus vitákban teret adni a nézetkülönbségeknek és egységet teremteni az alapvető kérdésekben."... „Különös figyelmet érdemel a nézet- és érdekkülönbségek szervezett megjelenítése"... „Ennek biztosítéka lehet a küldöttcsoportok megalakításával, jogaival és működésével kapcsolatos gyakorlat megváltoztatása, az egyéni jogok és a küldöttcsoportokon keresztül gyakorolható jogok új egyensúlyának megteremtése"... „Küldöttcsoportok egyaránt alakulhatnak területi alapon és a nyilvánosan működő, országos áramlatok szerint (a küldött szabadon kezdeményezhet és csatlakozhat ezekhez)." A KB szeptember 12-13-án újból megvitatta a kongresszussal összefüggő szervezeti kérdéseket és a következő napirendi pontok megtárgyalását kezdeményezte:I. A Központi Bizottság beszámolója a politikai helyzetről és a tennivalókról. II. Javaslat a párt programnyilatkozatára. III. Javaslat a párt alapszabályára. IV. A párt országos testületének és tisztségviselőinek megválasztása. A kongresszus résztvevőivel kapcsolatban azt a javaslatot továbbította a kongresszusi küldöttekhez, hogy a KB és a KEB küldöttnek meg nem választott tagjai az első három napirendi pont tárgyalásán szavazati, a negyedik napirendi pont tárgyalásán pedig tanácskozási joggal vehessenek részt. Az MSZMP XIV. kongresszusának küldöttei — (a megválasztott 1276 küldöttből 1274 regisztráltatta magát) — október 5-én este előzetes vitát folytattak a napirendről és az ügyrendről, ezt 6-án délelőtt véglegesítették. Október 6-án Ormos Mária 1849. és 1956. október 6-ára emlékező beköszöntőjével és Nyers Rezső köszöntőjével kezdődött a tanácskozás. A megnyitó ülésen Gönci János elnökölt. A kongresszus elfogadta
