Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei IV. 1981–1989 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/4. Budapest, 2001)
NAPIRENDI JEGYZÉKEK
NAPIRENDI JEGYZÉKEK KONGRESSZUSOK—PÁRTÉRTEKEZLETEK A nyolcvanas években az MSZMP „másfél" kongresszust és egy országos pártértekezletet tartott. Az MSZMP 1985. évi, XIII. kongresszusára a budapesti, a megyei, a megyei jogú és a nagyüzemi pártértekezletek 935 küldöttet választottak, a KB és a KEB tagjaival együtt a küldöttcsoportokban 1016 fő volt; közülük 1010 vett részt a kongresszuson, hatan egészségi okok miatt maradtak távol. A kongresszusra meghívták a minisztertanács tagjait, az államtitkárokat, több országos főhatóság vezetőjét, a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak vezetőit, a szocialista országokba akkreditált nagyköveteket, a munkásmozgalom veteránjait, a tudományos és művészeti élet kiemelkedő személyiségeit, köztük pártonkívülieket és külföldi delegációkat is. A kongresszus ügyrendjében meghatározták, hogy az első és a második napirendi pont felett együttes vita legyen, a harmadik és negyedik napirendi pontot zárt ülésen tárgyalják, amelyeken csak a kongresszusi küldöttek vegyenek részt. A felszólalások időtartamát 15 percben — a központi felszólalókét 30 percben — maximálták. A kongresszuson 199 küldött kért szót, a vitában 58 szólalt fel. Kádár János a vita összefoglalójában ezzel kapcsolatban elmondta: „gyakorlatilag lehetetlen, hogy valamennyien sorra kerüljenek. A kongresszus jegyzőkönyvében azonban benne lesz minden írásban leadott felszólalás is, amelyet a Központi Bizottság illetékes szervei az elhangzottakkal azonosan hasznosítanak majd a munkában." (A kongresszus jegyzőkönyveként megjelent kiadvány az írásban benyújtott felszólalásokat nem tartalmazza, de azok megtalálhatóak a Magyar Országos Levéltárban őrzött kongresszusi dokumentumok között.) Az MSZMP XIII. kongresszusáról a Kossuth Könyvkiadónál két kiadvány jelent meg, egyrészt „A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa 1985. március 25-28" című kötet. (Kossuth Könyvkiadó, 1985. 230 p.) Ebben megtalálható a KB előzetes jelentése a XIII. kongresszus küldötteinek; a KB beszámolója a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól; Kádár János szóbeli kiegészítője; a KEB jelentése a XIII. kongrsszusnak és Gyenes András szóbeli kiegészítője; Kádár János vitaösszefoglalója; a kongresszus határozata a párt munkájáról és a további feladatokról; az MSZMP szervezeti szabályzata és a megválasztott központi vezető szervek tagjainak névsora. A másik kiadvány „A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának jegyzőkönyve 1985. március 25-28." (Kossuth Könyvkiadó, 1985. 665 p.) címmel megjelent kiadványban a felsoroltakon kívül megtalálható Németh Károly megnyitó beszéde; a kongresszus munkabizottságainak névsora; a Mandátumvizsgáló Bizottság jelentése; a kongresszuson képviselt 40 párt üdvözlete; a Szerkesztő Bizottság jelentése; Kádár János zárszava és függelékben a küldöttek, továbbá a külföldi delegációk vezetőinek névsora. A XIII. kongresszus célul tűzte ki, hogy a gazdasági egyensúlyi viszonyok fenntartása és megszilárdítása mellett a VII. ötéves népgazdasági terv a hatékony és fokozatosan élénkülő gazdasági fejlődés programja legyen, alapozza meg a nemzeti jövedelem növekedését, a műszaki haladást, a lakosság életszínvonalának érzékelhető emelkedését, életkörülményeinek javulását. 1986. november 20-án a KB megállapította, hogy a gazdasági fejlődés élénkülése 1985-86-ban nem következett be, a VII ötéves terv első évének eredményei nem kielégítőek. A kiadások — a nemzetközi fizetési kötelezettségek, a beruházások, a közkiadások, a személyi jövedelmek — meghaladták a bevételeket. Az ország többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt. A KB változatlanul a kongresszus határozatában megfogalmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai célok elérését jelölte meg legfontosabb feladatként. Hangsúlyozta, hogy ehhez szükséges a szemléleti és cselekvési egység megteremtése, a társadalmi aktivitás kibontakoztatása, „az egész társadalomban nagyobb rendre és fegyelemre van szükség". A KB elengedhetetlen és sürgős feladatnak tartotta a gazdasági fejlődés élénkítésének útjában álló akadályok eltávolítását, az irányítás színvonalának emelését, a munka megjavításához szükséges politikai és társadalmi, szervezeti és személyi feltételek megteremtését — ennek érdekében a „gazdasági-társadalmi kibontakozási program" kidolgozását. Ezt a programot a KB 1987. július 2-ai ülésére terjesztették be. Az előterjesztés leszögezte: „A fejlődés jelentősen eltér a XIII. kongresszus határozatában megjelölt iránytól és a VII. ötéves tervben kitűzött céloktól. A nemzeti jövedelem nem fedezi a felhasználást, az adósságállomány és a költségvetési hiány tovább növekszik, eközben a közületi és a lakossági fogyasztás emelkedik." A KB úgy ítélte meg, hogy a kedvezőtlen folyamatok megállítása, a kedvező irányú fordulat előkészítése érdekében egy rövidebb stabilizációs és hosszabb távú kibontakozási szakaszra van szükség; a kibontakozás érdekében fel kell gyorsítani az intenzív fejlődéshez, a
