Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei IV. 1981–1989 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/4. Budapest, 2001)

NAPIRENDI JEGYZÉKEK

KÖZPONTI BIZOTTSÁG A Központi Bizottság 1981-1989 között 55 alkalommal ülésezett, amelyből egy a Központi Ellenőrző Bizottsággal, kettő a Minisztertanáccsal együttes ülés, 39 pedig kibővített ülés volt. (Ún. „zárt ülést" ebben az időszakban nem tartottak, de a személyi kérdéseket meghívottak nélkül tárgyalták, illetve esetenként eltekintettek a sajtó képviselőinek meghívásától.) Az 1980-as évek elején főként a nemzetközi politikával és a gazdasági helyzettel foglalkoztak a KB ülésein, illetve a kulturális életben tapasztalható „negatív" jelenségekkel, az „ellenséges, ellenzéki erőkkel" szembeni tennivalókkal. Az évtized második felében ez kiegészült a párt belső életének megújításával összefüggő feladatokkal, majd az utolsó években előtérbe került a politikai intéményrendszer reformja, a modellváltás, a rendszerváltás, a demokratikus szocializmusba való békés, fokozatos átmenet biztosítása és az ezzel összefüggő „politikai egyeztetető tárgyalás" a demokratikus ellenzéki szervezetekkel. A Xn. kongresszus határozatainak végrehajtását 1983 áprilisában vizsgálta meg a Központi Bizottság. Ehhez véleményt kért a Központi Ellenőrző Bizottságtól, a KB osztályaitól, a területi pártszervektől, a Minisztertanácstól, a tömegszervezetektől a Magyar Tudományos Akadémiától és számos más testülettől. (Mintegy 300 oldal terjedelmű észrevétel érkezett.) A testületi tagok magatartásával kapcsolatban a következőket rögzítették a határozatban: „A vezető testületekben a nézetek szembesítésével formálódik a párt politikája. A testületekben folyó vitáknak azonban állásfoglalás kialakításával kell végződniük, amelyet az elfogadást követően a testület tagjainak kötelezően képviselniük kell. A Központi Bizottság szükségesnek tartja az utóbbi időben e téren tapasztalható lazaságok megszüntetését." 1986 márciusában és novemberében a párt kádermunkájával foglalkozott a Központi Bizottság. Határozott arról, hogy tervszerűbbé kell tenni a kádermunkát, figyelmet fordítva arra, hogy a vezetők az irányításban és a végrehajtásban is sokrétű tapasztalatot szerezzenek. Hangsúlyozta, hogy „a kollektív vezetés érvényesítése és a rutinszerüség elkerülése céljából meghatározott tisztségek (a PB tagok, a KEB elnöke és titkára, a KB titkárai és osztályvezetői, a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai) esetében csak két ciklusra (legfeljebb 10 évre) szóljon a megbízatás." 1987 áprilisában a KB a bizalmas ügyek kezeléséről szóló állásfoglalásában felhívta a testületi tagok figyelmét arra, hogy „tartózkodjanak a testületi döntéssel szemben esetleg fennálló egyéni véleményük érzékeltetésétől és hangsúlyozásától minden testületen kívüli megbeszélésen, gyűlésen vagy publikációban"; a belső információban is csak a testületi döntést kell és szabad ismertetni, „szigorúan tilos a tárgyalás során történt egyéni állásfoglalást, vagy szavazást tovább adni"; a szigorúan bizalmas (BM, HM stb.) információkhoz jutók kizárólag személyes tájékoztatásként foghatják fel azt, munkájukban hasznosíthatják, de azokról, mégkevésbé azok forrásáról senkivel sem beszélhetnek; a bizalmas iratok kezelésében szigorúan be kell tartani a titokvédelmi szabályokat, az iratkezelés előírásait, a kizárólag személyes tájékoztatást szolgáló iratokat tilos másoknak tovább adni, azokat a megjelölt határidőre az állami futárszolgálat útján vissza kell küldeni. 1988. május 22-én az újonnan megválasztott KB tagokat a Központi Bizottság Irodája tájékoztatta arról, hogy rendszeresen megküldi számukra a következő információs anyagokat: a KB és a PB fontosabb határozatait; a PB tagok részére készült írásos tájékoztató jelentések közül azokat, amelyekre a közérdeklődés számot tart; a PB által esetenként elhatározott anyagokat; a párt- és társadalmi élet főbb eseményeiről havonta készült jelentéseket; az államközi kapcsolatokról, tudományos és művészeti kérdésekről, a közhangulat alakulásáról, a közvélemény különböző vizsgálatairól, az „imperialista propagandáról" negyedévenként készített jelentéseket; az Agitációs és Propaganda Osztály tájékoztatóját időszerű kérdésekről; a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának összefoglalóját az emigrációs sajtóról; továbbá, hogy igény szerint megrendeli számukra az MTI bizalmas tájékoztatóit is. A Központi Bizottság 1988. június 23-án feladattervben rögzítette az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódott saját feladatait, egyben ajánlásokat tett állami szerveknek és a megvalósításhoz kérte a társadalmi szervezetek és a tudományos intézmények közreműködését. A feladatterv rögzítette, hogy „a Központi Bizottság munkájában az állásfoglalásban megjelölt valamennyi cél megvalósítására törekszik, ebben a feladattervben azonban elsősorban azokat a fontos tennivalókat sorakoztatja fel, amelyek elvégzésére a reformfolyamat gyorsításához, a párt működésének megújításához, a teljesebb pártdemokrácia feltételeinek megteremtéséhez, a párt-, az állami szervek és a társadalmi szervezetek közötti