Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

TÉRFOGATMÉRTÉKEK

fogatsúly átlagértékével: 0,175 m

3 (ld. 4.40.9), 431,20 m

3

. A téli boglya nagyságát viszont már a településen belül változó egyéni adottságok (mennyiség, hely, kezelés stb. alakították, mértékké már nem alakult, nem volt rá sem szükség, sem igény. A tétel tehát: 1 mezei boglya=kb. 10 petrence széna, császári boglya=44 bécsi mázsa — =24,64 q=431,20 m

3 4.6 CSOMÓ Finnugor kori örökség, a történeti-etimológiai szótár szerint, többféle jelentésű szó. Általános mérték jelentésben valamilyen (általában összekötözhető) termény vagy anyag szokásos mennyisége, s mint ilyen, a méréstárgytól függően, de azon belül is változó mennyiséget jelölhet, de az ilyen, inkább darabmérték (ld. 6.) volt. Kivételesen azonban mértéke lett a szálas gabonának. így Gyöngyösön (Heves) 1760—69 között,

26 s 1775-ben 1 csomó az 17 kéve volt.

27 A 19. sz. elején aztán másutt is, de ritkán, kivételesen használt mérték, általában 13—15 kéve (Id. 4.20), a 19. sz. végén többnyire 1

/

2 kereszt (ld. 4.19) nagyságban.

28 így tehát: 1 csomó =11 kéve búza, illetve 13—15 kéve vagy 1

/

2 kereszt gabona. 4.7 DARAB A történeti-etimológiai szótár szerint szláv, közelebbről szlovák vagy szlovén eredetű, a közismert darab jelentésű szónak (s így mértékfajtának, ld. 6.) egyik sajátos, e szótár által is — elsőnek 1708-ból — ismert jelentése ez: a fonalnak, a fonásra kerülő szösznek egy bizonyos mennyisége. Elsőnek 1698-ból ismerem, Kercsesora (Fogaras) leltárából, s itt azt is megtudjuk, hogy a db az 12 pászma.

29 Nagyságára több történeti adatom nincs. Szolnokynak e századi, Nógrád, Borsod, Heves megyékben végzett kutatásainak eredményeit

30 kell segítségül venni, de a hagyomány megtartó ereje, a szokás hosszúéletűsége alapján talán feltételezhetjük, hogy a 19. sz.-ban is hasonló volt a helyzet. Tőle tudjuk azt is, hogy ez a darab kb. a matringgal (ld. 4.29) egyértékű egység, de ritkábban használt, és amíg a matring rendszerint igékből (ld. 4.13), a db rendszerint pászmákból (ld. 4.34) áll össze, természetesen nem mindig. A mondottakra figyelmeztetve írom: 1 darab=4—15 pászma fonal. 4.8 DESZKAMÉRTÉK Bizonyosan többfelé megszabták, de nekem csak egyetlen adatom van, s hazai eredetet bizonyít. Az 1627. évi erdélyi limitáció előírta, hogy az oláhfalvi (Csík) deszka 2 öl hosszú, 2 arasz széles és P/2 ujj „temérdek" legyen.

31 Közülük csak