Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

TÉRFOGATMÉRTÉKEK

az ölnek ismerjük erdélyi értékét: 1,866 m,

32 a másik kettőnél az általános nagysággal kell számolnunk: 1,9, illetve 23,7cm.

33 így a tétel: 1 deszkamérték = 0,029x0,47x3,72 m=0,05m

3 4.9 FŐ A gerebenezett, fonásra kész kender alapegysége, a fej=fő=első jelentésátvitellel kapta a nevét,

34 bizonyítván a hazai eredetet. A német iratokban a neve: Handvoll, s ez mennyiségét magyarázza: maroknyi, ebből alkották a következő egységet, a kitát (ld. 4.21). A fő nagysága a 16—17. sz.-ban egységes mennyiség volt: mint maroknyi kenderszál V12 kita, ennyi 1529-ben Trencsénben,

35 1633van Csetneken (Gömör),

36 1673-ban Huszton (Mármaros),

37 1676-ban Alvincen (Alsó-Fehér),

38 1678-ban Regécen (Abaúj)

39 egyaránt. így a tétel: 1 fö= \ maroknyi = V12 kita kenderszál. 4.10 GYERTYAMÉRTÉK Az ősi gyertyamártást követő fejlettebb módszer: a gyertyaöntés. Eszköze az üvegből, fémből készült cső alakú öntőforma, alsó kúposra szűkül végének közepére erősítették a belet, s a felső, nyitott végén, a szálat középre fogva, öntötték bele a felmelegített viaszt, faggyút. Amikor kihűlt s megmerevedett, a gyertyát kihúzták a formából.

40 A gyertya égéstartama természetesen a nagyságától függött, ez pedig az öntőforma térfogatától. Ezt akkoriban nem tudván meghatározni, a gyertya súlyával adták meg a nagyságát. Érthető, hogy az öntőforma egyúttal mérték is lett. Nyilvánvaló, hogy erre már a mesterség hazai kialakulásakor sor került. Konkrét adatom azonban csak a 19. sz. közepéről van. Szentivány Vince Pest városi királyi biztosnak a kereskedelmi visszaéléséről írott 1846. évi jelentésében olvashatjuk: „a faggyúgyertya öntésére évek óta készült s folyvást használt egy fontot feltételezendő minta mértékek 30, 29 s kevesebb latra is" készülnek,

41 a fontnak megfelelő 32 lat helyett. A bécsi font értékével (ld. 5.5.4) ez 0,56 kg. Mekkora volt a mérték térfogata? — Ma egy 2,4 cm átmérőjű, 12 cm hosszú, így 54,2 cm

3 faggyúgyertya 5,4 dkg, így 1 dkg = 10 cm

3

. Tájékozódásul számolhatunk vele. így lesz a tétel, persze kérdőjelesen: 1 gyertyamérték = 1 bécsi font=0,56 kg = 560 cm

3 ? 4.11 GYUFAMÉRTÉK Az 1815-ben feltalált, s 1832—35 között (Irinyi) tökéletesített gyufa gyártása nálunk is elterjedt, s az 1840-es években sokféle fajtával, nagysággal árasztották el a piacot. Ezért javasolta 1851-ben a pesti iparkamara azt, hogy a gyufa egységes legyen, s megadta a gyufaméretet, sajnos, nem elég pontosan: egyforma hosszú