Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

3.2.21 NÉGELY A történeti-etimológiai szótár az 1 ~ n változásra hivatkozva a légely (ld. 3.2.19) szó alatt tárgyalja, mert azonosítja a kettőt, ezt azonban vitatom. Először is: ha a négely a német, illetve a szász legel szóból származott, akkor miért talál a szótár 1585-ig csak negel ortográfiájú szavakat, miért csak 1594-ből ismeri elsőnek a légely alakot (s utána nincs is négely példája)? Ez ugyanis — ha az azonosság igaz — azt jelenti, hogy a német-szász szó átvételekor azonnal az n változatot alkalmazták és tartották meg következetesen jó századig, utána pedig visszatértek az eredeti 1 változathoz. Nehezen elképzelhető. Calepinus 1585. évi szótárában mindkét szó külön szerepel, és a légely latinul óbba, a négely pedig batus és dolium, az utóbbinál boroshordó hozzátétellel. Szenczi Molnár 1604. évi (majd később) szótárában hasonló a helyzet, de többet is megtudunk. A légely nála is óbba, de magyar megfelelőnek hozzátette: fapalack. A négely nála egyrészt dolium, hordó azonossággal, másrészt szitán batus, de ez a négelyen kívül jelent még 1—1 Va a

kós átalagot is. S hozzáteszem: mindketten a gyakorlatból, magyar nevükkel együtt ismerhették ez eszközöket. Mindkét szótár bizonyítja tehát, hogy a kettő az kettő, hogy a légely a kisebb, a négely a nagyobb edény. S ez mérték mivoltában is, ez természetes. Az előbbire láttunk egyéb bizonyítékot a Iégelynél (ld. 3.2.19), az utóbbira most mutatom be néhány adatomat. Természetesen nem az edény (mert arra sok van), hanem a mérték mi voltra vonatkozókat. 1464-ben Perényi István pohárnokmester kéri a bártfai bírót, hogy küldjön neki „duo média vas vlgo keth fel negel" legjobb márciusi sört.

1430 Vagyis: Bártfán (Sáros) a négelynek nevezett edényből-hordóból volt egész is és fél is, következőleg mértéknek kellett lennie, mégpedig sörmértéknek. S hozzáteszem: Makovica (Sáros) 1634. évi leltárában szerepel többek között „üres seres negel".

1431 De van jobb adatom is. Füzér (Abaúj) 1626—28. évi sör-kocsmálási jegyzékében olvashatjuk: „kiárult egy negel sört, iczeiet árulván pro d. 4", majd 3, 34 és 7 négelyt, és a sorolt összegekből megállapítható, hogy ez a négely 100 icce nagy volt,

1432 vagyis a füzéri icce értékével: 0,9568 1 (ld. 3.2.11.50), 95,68 1. Tehát a négely — ellentétben a légellyel — nagyobb, és nem a bor, hanem a sör mértéke volt. A szó származását nem magyarázhatom, de mértékké alakulását hazainak tartom, Abaúj, Sáros, Szepes megyék tájékán — híres sörfőző vidék ez — ringhatott a bölcsője. A 17. sz. második felétől kezdve már nem találkoztam vele. 3.2.22 OKA Oszmán-török (oqqa) eredetű, a balkáni népeknél elterjedt részint súly-, részint űrmérték, sokféle helyi változata alakult ki, űrmértékként 1,28—1,781 közötti nagyságban.

1433 A kereskedők által kerülhetett hozzánk. Nálunk is három mivoltában dívott: híg-, száraz- (ld. 3.3.28) és súlymérték (ld. 4.17), egyazon néven,