Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

milyen véka ez. Ugyanígy élt Biharban,

98 de bihari véka nem volt, csak debreceni, s ha ez lenne, annak értékével: 31,04 I (ld. 3.3.37.14) ez a fuka 3,88 1, illetve 2,19 kg búza lehet — Debrecenben viszont „1 icce meg 1 messzely" nagy volt.

99 Debreceni iccét nem ismerek, valószínűleg pozsonyit értettek e mértékeken, ezek értékével: 0,8393 1, illetve 0,41971 (ld. 3.2.11.117, 3.2.20.5), 1,26 1, illetve 0,95 kg búza lenne. A metrikus érték e malomvám mértéknél is bizonytalan, de kétségtelenül kisebb, mint a finak (ld. 3.3.10), alkalmazási területe pedig a Tiszahát és a Maros vidéke volt, és az ott dívó helyi gabonamértékektől függött viszonyszáma, konkrét nagysága egyaránt. 3.3.12 GALETA A történeti-etimológiai szótár szerint román eredetű, szlovák, ukrán közvetítéssel. A Kárpátokban s környékén a vlach pásztorkodás mester szavaként terjedt el mint tejtermék tartó, feldolgozó edény, elsőnek 1620-ból ismeri. Nekem korábbról és már mérték mivoltáról van adatom. Makovica (Sáros) 1610. évi számadásában találjuk: 10 galeta vaj, „az mi nemu ott szokot lenni huz huz iczes".

100 Makovicai iccét azonban nem ismerek, ha az icce-érték gyakoriságának kerekített átlagával: 0,9 1 (ld. 3.2.11.186) számolok, akkor ez a galeta 18,001 lenne. (Tejtermék mértéke, így gabonára nem számolom.) Mérték mivoltára, nagyságára több adatom, sajnos nincs, csupán edény szerepére, így nem tételezhetek. 3.3.13 GERLA A történeti-etimológiai szótár szerint a latin palack, űrmérték jelentésű gerla szó átvétele elsőnek 1395-ből ismert. A latin szótárainkban garile, garlea, garleta, gerla a név. Német nevével nem találkoztam. Magyarul elsőnek én is az 1395 körül kelt besztercei szójegyzékből ismerem, s a szöveget gondozó Finály megjegyzi, hogy az okleveleinkben gyakori garleta az gabonamérték, s a helytől függ a nagyság.

101 Első előfordulását IV. Bélának a pesti vásárvámra vonatkozó 1255. évi oklevelében találjuk, díjtételként,

102 tehát mérték. Hasonlóan szerepel IV. Lászlónak a gölnici (Szepes) vásárvámra vonatkozó 1278. évi oklevelében,

103 Gabonamérték 1397-ben Leleszen (Zemplén).

104 Az 1403—30 körül keletkezett, s 1453-ban kiegészített budai jogkönyvben a pékekre vonatkozó rendelkezésből megtudjuk, hogy 1 gerla az 10 wecht liszt,

105 ennek értékével: 157,55 1, illetve 91,60kg (ld. 3.3.38) ez a gerla 1575,501, illetve 916,00 kg liszt. Salamon 1460,00 l-re becsülte.

106 Garai Miklós nádornak 1425. évi okleveléből megtudjuk, hogy a gabonaszolgáltatásnál 1 garleta az 30 gyarmati (Nógrád) mérő nagy ,

107 ennek értékét azonban nem ismerjük (ld. 3.3.26.24), s ha tájékozódásul pl. a budai mérő értékével 53,721 (ld. 3.3.26.12) számolunk, akkor 1611,601, illetve 1208,70 kg nagyságot kapunk. Több adatom nincs, de e néhány is mutatja, hogy ritkán használt, s a muthoz 19 Bogdán ~OQ