Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

(Id. 3.3.27) hasonlóan nagy gabona-, illetve lisztmérték, s ezért lehetséges, hogy a név latin eredete ellenére német területró'l került hozzánk. A 15. sz. vége felé kihalhatott. S egy tételt írhatok: 1 budai gerla = \0 budai wecht = 1575,501 =916,00 kg liszt. 3.3.14 GUBACSMÉRTÉK Ez külön mérték volt, de a helyben szokásos gabonamértéket is használták e célra megemelt űrtartalommal, s jelzős vagy ragozott szerkezettel különböztették meg, pl. gubacs mérő, köböl gubacsra, latin szövegben mensura vagy metreta gallarum. Német nevével nem találkoztam. Hazai eredetűnek vélem, tekintettel európai hírű gubacstermő vidékeinkre. Konkrét adatom kevés. Az egyik a pozsonyi mérőre vonatkozik, de ez részint országos mérték, másrészt tájékoztat a többi felől. Az 1779. évi helytartótanácsi vizsgálat állapította meg először, nyilván a korábbi gyakorlat alapján, a pontos nagyságát, s vette így a hitelesítési utasításba: 72 pozsonyi tetézett száraz icce az,

108 annak értékével: 1,3396 1 (ld. 3.3.17.4), 96,45 1, s ez a következőkben számított hektolitersúly-értékkel (0,38 kg) 36,65 kg-t. ad. Az 1843. évi Vademecum más mértékről tájékoztat, s nyilván ez volt az általános. Azt írja, hogy egy köböl gubacs az 3 1

/

4 64 iccés mérő, de közönségesen 120 fontjával számítják.

109 Vagyis az 208 pozsonyi híg icce, annak értékével: 0,83931 (ld. 3.2.11.117), 174,571, illetve a bécsi font értékével: 0,56 kg (ld. 5.5.4) ez 67,20kg, s ebből egyúttal kiszámíthatjuk az akkori gubacs hektolitersúlyát is: 38,49kg. 1851-ben a pesti kereskedelmi kamara már csak térfogatsúlyt adott meg: 1 gubacs-köböl az 120 font,

110 tehát az előbbi nagyságot. A fentiekből néhány következtetés adódik. A nagyság-különbség kétféle gubacsmértéket bizonyít, illetve azt, hogy nem a pozsonyi volt az általános, s nyilvánvaló, hogy az utóbbi a régibb, s az adatok szerint a későbbi is. És észre kell vennünk azt is, hogy a 19. sz. közepén ezen árunál a kereskedelem már áttért a térfogatsúlyra, s ettől már csak néhány lépés a súllyal való mérés, míg a gabonánál ez csak a korszak legvégén következik be (ld. 2.34.1, 5.26). — A mondottak értelmében a tétel kettős: 1 általános gubacsmérték=208 pozsonyi híg icce = 120 bécsi font = 174,59 1, illetve 64,60 kg, 1 pozsonyi gubacsmérő=12 pozsonyi tetézett száraz icce = 96,45 1, illetve 35,68 kg. 3.3.15 HORDÓ Elsősorban híg űrmérték volt, részletesen tehát ott foglalkoztam vele (ld. 3.2.10). Kivételesen azonban száraz űrmérték is volt. Természetesen nem számíthatom ide a hordónak edény szerepét: sokféle száraz dolog tároló, szállító eszköze volt (puskapor, süveg, gabona, szög stb.). A valószínűleg hazai eredetű szá-