Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.3.39.7 A mérés tárgya szerint a száraz űrmértékek többsége gabonamérték. Az egyéb száraz tárgy az aszalt gyümölcs, a gubacs, a hüvelyes és a liszt, ezek mértéknévben is különülnek, az utóbbihoz azonban hozzá kell sorolnunk még a strich és wecht egységeket, illetve valamennyihez az iccét és a pintet. Az értékeket nem ismétlem, az előbbi szemléből láthattuk ezeket. De arra is kell gondolnunk, hogy a liszt mérésére gabonamértékeket is használtak, külön megnevezés nélkül, csak nagyobb űrtartalommal. Nagyságukról tájékoztathat a pozsonyi gabona- és lisztmérő viszonya: 1:1,08, vagyis 6 híg iccével nagyobb a lisztmérő a gabonamérőnél (ld. 3.3.23, 3.3.25.45). De figyelembe kell vennünk még azt is, hogy a térfogatmértékek (ld. 4.) között is találkozunk majd néhány ilyen jellegű száraz tárgy mértékével (pl. mész-, szénmérték ld. 4.30, 4.41). S majd csak 1874 után, a metrikus rendszerben következik el az az idő, amikor e tárgyakat célszerűen súllyal mérik már. 3.3.39.8 A mértéktípus a száraz űrmértékeknél is természetesen a mesterséges (ld. 2.25.2). Ezeknél is a tároló-, illetve szállítóedény, tartály alakult át mértékké, nagyságának meghatározása alkalmával. Mindegyike egyúttal mérőeszköz is, de figyelembe kell venni azt is, hogy nagyságrendje miatt némelyik számítási egységgé is alakulhatott. 3.3..39.9 Mértékrendszerek. Az ismertetett száraz űrmértékek közül több alegység viszonyszámainak relatív állandóságával, a híg űrmértékekhez hasonlóan, rendszert is alkotott. Ezeket részletesen már ismertettem (ld. 2.26.2), nem ismétlek, csak összegzem a lényeget. A bécsi rendszer a kiskereskedelminél 8 taggal, a nagykereskedelminél 2 taggal, állandó viszonyszámokkal, de időszakonként változó nagysággal kezdettől 1871-ig dívott. Általános—országos jellegű. A budai rendszer 4 taggal, időszakonként változó viszonyszámokkal és nagyságokkal a 18. sz. végéig élt, a 15—16. sz.-ban országos, majd helyi jellegű lesz. A 15. sz.-ig 2 tagú lisztmértékrendszere is volt. A debreceni rendszer 3 tagja közül a két legnagyobb a 18. sz.-ban a váradi, illetve a bihari rendszerben él tovább. Területi jellegű. Az erdélyi rendszer a 18. sz. közepén alakulva 4 tagjának viszonya s azok nagysága az egy kényszerváltástól eltekintve szilárd, a korszak végéig élt. Országos rendszer. A kassai rendszer 3 tagjának viszonya és nagysága időszakonként váltott. A 18. sz. végén elhal. Területi jellegű. A nagyszombati rendszer 3 tagja változatlanul és a 18. sz. végéig, legnagyobb tagja a 19. sz. elején is dívott. Helykörnyéki jellegű. A pesti rendszer 3 taggal a 17. sz. végén alakult, s dívott a korszak végéig. Helykörnyéki jellegűből területi lett. A pozsonyi rendszer ismét kis- és nagykereskedelmi. Az előbbi 4 taggal viszonyszámban és nagyságban két értékkel hatszor periodikusan vált. A helyiből a 17. sz. közepétől országos jellegű lett. A korszak végéig dívott. A nagykereskedelmi
