Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

3.2.32.9 Mértékrendszerek. A tárgyalt híg űrmértékek közül több alegység viszonyszámainak viszonylagos állandóságával rendszert is alkotott. Ezeket részletesen már ismertettem (ld. 2.26.1), felesleges lenne tehát megismételni, elég csupán summázni a lényeget. E rendszerek elseje az általános: 4 tagjánál csak viszonyszám van, konkrét érték nincs, így bármelyik helyi rendszernél alkalmazható. Jellegzetessége a kettes számrendszer, illetve a felezőrendszer alkalmazása. A bécsi rendszer a kiskereskedelminél 5 taggal, a nagykereskedelminél kétféle 3-3 taggal, időszakonként változó viszonyszámokkal és értékekkel kezdettől 1871-ig dívott. Általános—országos jellegű. A bihari rendszer 4 tagjával a 16. sz. közepétől 1874-ig élt. Területi jellegű. A budai rendszer 6, majd ötre csökkent tagjainak viszonyszáma, értéke időszakosan változik. A 15—16. sz.-ban országos, majd helyi jellegű lesz. Az egri rendszer a kiskereskedelminél 4 taggal a 17. sz. közepéig élt, a nagykereskedelminél 4 taggal a 18. sz. végétől 1874-ig dívott. Területi jellegű. Az erdélyi rendszer kezdetben 4 tagú, a nagyságváltozás idején ötre bővül, a 18. sz. közepétől 1874-ig élt. Ugyanígy a nagykereskedelmi 4 tagjának viszonyszáma, nagysága ugyancsak egyszer vált. Országos jellegű. A kassai rendszer kiskereskedelmije a 19. sz. közepéig élőén annyiban változott, hogy a legnagyobb tagja a 16. sz. végén kikopik. A nagykereskedelmi 2 taggal a 18. sz. elejéig élt. Területi jellegű. A nagyszombati rendszer 3 taggal a 18. sz. elejéig élt úgy, hogy a legnagyobb tag a 16. sz. végén kikopott. Helyi jellegű. A pozsonyi rendszer kiskereskedelmije 6 tagjával, viszonyszámban, nagyságban egyszer váltva 1874-ig dívott, a nagykereskedelmi 6 taggal, hasonlóan váltva, a 16. sz. végéig élt. A kiskereskedelmi a 17. sz. közepétől országos rendszer. A soproni rendszer kiskereskedelmi része 4 taggal a 17. sz. végéig, 3 taggal 1874-ig élt, a nagykereskedelmi 3 taggal a 17. sz. végéig, majd 2 taggal a 18. sz. elejétől a 19. sz. közepéig dívott. Területi jellegű. A tokaj-hegyaljai rendszer a kiskereskedelminél 6 taggal él a 17. sz. közepéig, ekkor a középső tagja kiesik, legnagyobbja viszont számot vált, s a 18. sz. közepéig dívik. A nagykereskedelmi a 17. sz. elejétől annak végéig 4 tagú, ekkor 5 tagra növekszik, a két legnagyobb tag viszonyszáma, nagysága változik, s e rendszer a 19. sz. elején viszonyszámban, nagyságban ismét változva él 1874-ig. A borkereskedelem rendszere lett. A váradi rendszer kiskereskedelmi részének utolsó tagja a 16—17. sz. fordulóján kikopik, a maradék 4 tag a 17. sz. végéig dívik, egy tagja él 1874-ig. A nagykereskedelmi 2 taggal, egyszer viszonyszámot váltva a 17. sz. végéig dívik. Területi jellegű. A zágrábi rendszer 3 taggal él a 17. sz. végéig, attól kezdve 2 tagú, a nagyobbik egyszer viszonyszámot váltva 1874-ig dívik. Területi jellegű. E 12 híg űrmértékrendszeren kívül, említettem (ld. 2.26.1), feltehetően voltak még egyéb helyi rendszerek, elvileg a mérték-alakulás ön törvénye is indokolja, de a konkrét adat hiányzik, s a bizonytalansági tényezők miatt nem célszerű a rekonst-