Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

nem találkoztam vele. Nagyságának megállapítására a forrásokban megbízható támpontot nem találtam. Prickler a nyugati határszélen, a szerinte a 15. sz.-ban dívó, a 16. sz.-ban kikopó kufe nagyságát 30 akósnak mondja, de forrást nem közöl.

1369 Lehet, de nem tételezem. Annyit azonban az adatokból megállapíthatunk, hogy a német nyelvterületen is viszonylag ritkán, a 16. sz. közepéig használták nagyobb mennyiség mérésére, így rokona lehet a dreilingnek (ld. 3.2.7) és a fudernek (ld. 3.2.9), következőleg 600—18001 közötti nagyságú mérték. 3.2.16 KUPA/EJTEL 3.2.16.1 Általában. Ezen jellegzetes erdélyi mérték eredeti magyar neve ejtel volt, amelyik a történeti-etimológiai szótár szerint (elsőnek 1550-ből ismeri) az achtel erdélyi szász, nyolcadrész mérték jelentés változatából ered. A kupa pedig e szótár szerint a latin cupa szóból származik, elsősorban ivókészség, majd tárolóedény jelentéssel, harmadiknak adja az egyfajta űrmérték jelentését, de van még más hatféle jelentése is. Hogyan lett e mérték neve az ejtelből kupa, amelyik lényegében pint jelentésű? — Nézzük az adatokat. A latin szótárainkban a cupának nincs mérték jelentése. Az iratokban először 1550-ben mint ejtel jelentkezik,

1370 és a 16. sz.-tól a 18. sz. közepéig az erdélyi szótörténeti tár sok adatot idéz mérték mivoltára,

1371 e néven szerepel a 16—17. sz.-i erdélyi országgyűlési végzésekben is.

1372 A latin cupa mérték jelentését elsőnek 1599-ből ismerem.

1373 1663-ból van adatunk az ejtel-octal megfelelésre,

1374 majd 1670-ből.

1375 1714-ből megismerjük az egyik német megfelelést: ejtel-Mass.

1376 És csak 1742-ben találkozunk először az ejtel-kupa azonossággal.

1377 A latin szövegekben aztán hol cupa, hol octal.

1378 1788-ban a másik német megfelelőt ismerjük meg, de már a kupára: Achtel, a Mass mellett.

1379 Végül 1823-ból újabb megfelelés : kupa vagy pinta.

1380 Ami kétségtelen: a mérték erdélyi eredetű, ott is dívott, de a neve változott, okát, módját azonban csak feltételezésekkel magyarázhatom. A 17. sz.-ig ejtel, e század közepe felé kezdődhetett a latinból származó kupa párhuzamos használata. E kettősség a 18. sz. közepe táján fokozatosan megszűnik, az ejtel tájszóként visszaszorul, s a név kupa lesz, hivatalosan is. S az 1823-ban bevezetett bécsi mértékkel a pint lett az újabb név variáns. Helyi, a kolozsvári mértékből lett erdélyi, vagyis országos mértékké. A vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26.1). — A három alegységének ismertetésénél a terminológiára vonatkozó észrevételeket természetesen nem ismétlem, lehetőség szerint a nagyság adatokra szorítkozom. 3.2.16.2 Erdélyi. Az országgyűlési végzések hatására alakult a kolozsváriból (ld. 3.2.16.3). A 18. sz. során ritkábban nevezték szebeni kupának is (ld. 3.2.16.4). Nagyságára elsőnek 1636-ból van adatom, magyar honból, mely szerint „három Buday Icze Erdély kett ejtelt fog tenni",

1381 vagyis 1 ejtel = 1,5 régi budai icce, annak értékével: 0,8393 1 (ld. 3.2.11.26), 1,3735 I. 1647-ből az okára van viszonyszá-