Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
munk, 1382 de ez éppen fordítva fog segíteni (ld. 3.2.22). Az 1691. évi országgyűlési végzés szerint 1 / 16 véka, illetve x / 8 vödör, 1383 de ez a viszony is fordítva segít (ld. 3.2.31.10, 3.3.37.18). Sajnos, csak ennyit ( 1 / 8 vödör) tudunk meg az 1714. évi erdélyi vectigálból, pedig a hossz- és a súlymértékekre bécsi mértékek viszonyszámát adta. 1384 1783-ból már jó viszonyszámot kapunk, a gubernium vizsgálatából megtudjuk, hogy 1 bécsi méró' az 45 erdélyi kupa, 1385 így annak értékével: 61,4861 (ld. 3.3.26.8) a kupa 1,36631. Az 1788. évi guberniumi vizsgálat szerint 43 VM erdélyi kupa az 44 bécsi pint, illetve 32 2 / 8 erdélyi kupa az 44 3 / 8 bécsi pint, valamint kölesbó'l 1 erdélyi kupa az 1 font 31 V 4 lat (bécsi), a bécsi pint az 1 font 29 V 4 lat, a kétszeresből 1 kupa az 1 font 27 V 4 lat, 1 pint az 1 font 28 V 4 lat, 1386 a viszonyokból a bécsi pint értékével: 1,4147 1 (ld. 3.2.24.8) a kupa 1,4190 1 lenne. 1819-ben a Ciráky-féle vizsgálatnál megállapították, hogy 1 erdélyi kupa az 71 3 / 10 párizsi köbhüvelyk nagy, 1387 annak értékével: 19,8367 cm, 1388 a kupa 1,36 1. 1823-ban, a bécsi pint bevezetésekor a kupára 72 bécsi köbhüvelyk nagyságot állapítottak meg, 1389 ami annak értékével: 18,2746 cm 3 (ld. 4.22.2), 1,315 l-t ad. 1823-tól kezdve aztán az erdélyi új kupa azonos lett a bécsi pinttel, 1390 s maradt későbbi is annyi, 1391 vagyis az említett értékkel 1,4147 1 nagyságú. El kell döntenünk még az 1823. év előtti nagyságot. Hat különféle értéket állapíthattunk meg, nincs azonos közöttük, ami a viszonyszám-pontatlanság, illetve a számítási torzítások eredménye. Most is csak azt tehetem, hogy a számtani átlagot (1,3623 1) fogadom el — s így írom a tételt: 1 erdélyi kupa/ejtel = 1823-ig 1,36231, 1823-tól = 1 bécsi pint = 1,41471. Országos mérték, a vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26.1). 3.2.16.3 Kolozsvári (Kolos). E néven elsőnek 1566-ból ismerem, 1392 de nyilván sokkal korábban is dívott. Az 1678. és az 1588. évi országgyűlési határozatok Erdély mértékévé rendelik. 1393 Fokozatosan felveszi az erdélyi jelzőt, de a 17. sz.ban még gyakorta kolozsvári névvel tisztelik, 1394 A 18. sz.-ban már kivételesen említik így. Nagyságát az erdélyi kupa mutatja, hiszen az ebből származott. így a tétel: 1 kolozsvári kupa/ejte!=l,3623 1. Az erdélyi kupában él tovább. 3.2.16.4 Szebeni. A helyi mérték 1468-ban, 1595-ben octal, 1492-ben echtel, 1501-ben, 1507-ben pint megnevezéssel dívik. 1395 A középső elnevezés lenne az, amiből a magyar ejtel kialakult. Nagyságáról semmit sem tudok. Az országgyűlési végzésekkel erdélyesített kolozsvári ejtel/kupa fokozatosan kiszorította, s vele átalakult erdélyi kupává (ld. 3.2.16.2). A 17. sz.-ban, s a 18. sz. elején azonban esetenként az erdélyit nevezték szebeni kupának is, 1396 valószínűleg azért, mert a gubernium Szebenben székelt, s az etalonokat onnan hozatták a törvényhatóságok. 1397 Mivel az eredeti mérték nagyságát nem ismerem, az erdélyi értéket nem ismételhetem, nem tételezek.
