Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.2.10.8 Erdélyi. Nyilvánvalóan korábbi gyakorlatot törvényesített az 1556. évi kolozsvári országgyűlésen megállapított limitáció, amelyik kötelezte a kádárokat arra, hogy 40 vagy 80 vödrösre készítsék a hordóikat, 675 annak értékével: 10,901 (ld. 3.2.31.10) a hordó 436,00, illetve 872,001. Megerősíti ezt az 1560. évi limitáció. 676 A szász nemzet ezen évi statútuma azonban még egy nagyságot rendel : 20 vödröst, 677 ami 218,001, de ez a nagyság többet nem szerepel. Ezért nevezték tehát a hordót Erdélyben törvényfának, mint ezt 1578-ból tudjuk. 678 Az 1606. évi határozat öreg és negyvenes hordót rendel. 679 Az 1609. évi határozat megírta, hogy az öreg az 80, a földes az 40 vödrös legyen. 680 Az 1624. évi határozat más neveket ad: az egész hordó 80, a fél hordó az 40 vedres. 681 Az 1627. évi limitáció 80 vödrös öreg, 40 vödrös földes hordókat rendel. 682 A 18. sz.-tól kezdve csak a 40 vödrös dívik. 683 1823-ban azonban, amikor az erdélyi kupát a bécsi pint nagyságát igazították (ld. 3.2.16.2), a hordók nagysága is megváltozott, csökkent. A 40 vödrös lett a nagy, a közepes 10 és a kicsi 5 vödrös. 684 így a vödör új értékével: 11,321 (ld. 3.2.31.10), 432,80, 113,20 és 56,601. — A szemle értelmében a tétel tagol: 1 erdélyi hordó=a 16. sz. végéig a kicsi=20 erdélyi vödör = 218,00 1, a 16. sz. előttől 1823-ig a földes vagy fél hordó=40 erdélyi vödör=436,001, az öreg vagy egész hordó = 80 vödör = 872,001, 1823—1874 között a kis hordó=5 erdélyi vödör = 56,601, közép =10 erdélyi vödör = 113,201, nagy hordó=40 erdélyi vödör = 452,801. Erdélyben dívó mérték, a vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26.1). 3.2.10.9 Gönci (Abaúj). Lederer a 16. sz.-ra 480 budai icce, illetve 407,23 1, a 18. sz.-ra 180 budai icce, illetve 152,71 1, 1807-től 160 icce, illetve 135,741 nagyságot ad. 685 Csakhogy az 1565—85. évre közölt adatait helytelenül számította, 686 mert a helyi borköböl nem 8, hanem 6 helyi icce (ld. 3.2.11.55), így a 16. sz.-ban 420 budai icce a helyes nagyság, annak értékével: 0,8393 1 (ld.3.2.11.26),352,501 lenne, és a 16. sz.-ban — meglátjuk — már dívott a fél hordó is. További adataink kritikáját ld. később. N. Kiss szerint a gönci hordó a 19. sz.-ban 160 icce, illetve 135,71, mert átvette Lederer helytelen adatát. 687 — Következzék a szemle. A gönci hordó első említését 1564-ből ismerem Diósgyőrből (Borsod). 688 1579-ben a „gönczy fel" hordó szerepel Tokajban (Zemplén), 689 1599-ben a „geönczy fa" mint egész hordó Szendrőn (Borsod), 690 s 1605-ben említik a „Gönczy hordót" Jenőn (Bihar). 691 Gönc 1606—1822 közötti tizedjegyzékei szerint a gönci hordó, elhanyagolható eltéréssel, 8 egri köböl, illetve 240 egri icce nagy, 692 ezek értékével: 25,181, illetve 0,83931 (ld. 3.2.14.26, 3.2.11.38), 201,441. A gönci fél hordót használják 1611-ben Ónodon (Borsod), 693 1614-ben Ecseden (Szatmár), 694 1635-ben Szerencsen (Zemplén), 695 á gönci hordót 1652-ben Murányban (Gömör), 696 1664-ben Füleken (Nógrád). 697 Ettől kezdve már gyakori az említett megyékben, nem sorolom az adatokat, viszont a fél hordóval e század második felében már nem találkoztam. A 18. sz. elején azonban megváltozik a nagysága: csökken. 1718-ban Váralján (Zemplén) 16 iccés 11 V 4 borköböl, tehát 180 pozsonyi icce, 698 annak értékével: 0,8393 1 (ld. 3.2.11.117), 151,07 1. Erre az időre a borkereskedelemben jelentősen elterjedt, s a lengyel borkereskedők 1737-ben már arról panaszkodnak, hogy a
