Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
tokaji borok hordóit nem az előírt nagyságban készítik. A helytartótanácsi vizsgálatból kiderült, hogy az adásvételnél különféle nagyságú hordókat mondtak tokajinak, ezért elrendelte, hogy a tokaji bort csak 180 iccés gönci, illetve tokajhegyaljai hordóban szabad forgalmazni, és az addigi sokféle jel helyett minden hegyaljai hordóra az évszámot középen felező koronás magyar címert, alatta Tokaj felirattal kell belesütni. 699 És mégis. 1739-ben újabb hasonló lengyel panasz. S a helytartótanács ismét elrendelte, hogy a „vasa Submontanis seu sic dictis Tokaiensibus, vulgi Gönczi Hordó dicta vei Fa" az addigiaknak megfelelően 180 iccésre készüljön, a kádárok kötelesek ezt a nagyságot készíteni. 700 — Bereg megye 1797-ben egyébként a 180 iccés nagyság mellett még azt is megszabta a kádároknak, hogy 35 dongából készüljön a hordó. 701 S ezzel tulajdonképpen véget is érne a pályafutása, ugyanis azonosul a tokajhegyaljai hordóval (ld. 3.2.10.23), de mivel gönci néven emlegetik későbben is, tovább vizsgálom a fontosabb adatokat. A 19. sz. elejétől kezdve aztán téves nagyság-adat terjedt el. így Káts 1802-ben 192 iccét ad. 702 S amikor az 1807:22. tc. a hegyaljai borok hordóinak (a jelzőt nem tették ki!) a mértékét is rögzítette, a magyar szövegbe hiba csúszott: 2 1 / 2 akót írtak az eredeti latin szövegben szereplő 2 3 / 4 akó helyett. 703 Ezt a hibát aztán tovább terjesztették. így szerepel az 1843. évi Vademecumban, 704 Rumlernél 1849ben, 705 1870-ben Schmidtnél, 706 1874-ben Békésnél, 707 és végül 1881-ben Erekynél az elemi iskolás tankönyvként használt Hármas Kis-Tükör 1850. évi kiadásában azonban a helyes váltószám szerepel. 708 A szemle eredményeként tehát a következőket tételezhetem: 1 gönci hordó=a 16. sz. végéig 420 budai icce=352,501, a fél hordó=2\0 budai icce= 176,25 1, a 17. sz. elejétől annak végéig a hordó=240 egri icce=201,441, a fél hordó = 120 egri icce=201,721 (nem él tovább), a hordó (azonos a tokaj-hegyaljaival) a 18. sz. elejétől 1807-ig = 180 pozsonyi icce = 151,071, 1807—1874 között =176 pozsonyi icce = 147,73 1. Eleinte a borvidéki, majd az északi, később az országos borkereskedelem mértéke. 3.2.10.10 Gyöngyösi (Heves). Mérték mivoltára 1596-ból Somoskőről (Nógrád) van az első adatom, de problémát okoz. Azt írták ugyanis, hogy a gyöngyösi hordó az 120 helyi borköböl, 709 annak értékével: 12,621 (ld. 3.2.14.52), 1510,401 lenne. Hordónak ez túlságosan nagy. Feltételezem, hogy elírták a viszonyszámot, az csak 12 köböl volt, vagyis 151,441 lenne, ez ugyanis egyezik a későbbi adattal. Használják a gyöngyösi hordót 1599-ben Szendrőn (Borsod), 710 1635-ben Szerencsen (Zemplén), 711 1664-ben Füleken (Nógrád), s itt azt is megírták, hogy a gyöngyösi hordó az 3 akós. 712 A helyi akó értékével: 50,481 (ld. 3.2.2.42), 151,441, azonos tehát a feltételezettel. így a tétel: 1 gyöngyösi hordó=3 helyi akó = 12 helyi borköböl = 151,44 1. A szomszédos megyékben is dívó mérték.
