Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
Michnay a glossáriumban 18 akóban adja a dreiling nagyságát, de forrást nem közöl. 586 A fél dreiling tehát 9 helyi akó lenne, s annak értékével: 53,721 (ld. 3.2.2.88) az egész dreiling 966,96 1, a fél pedig 484,48 1 lenne. Ezt a viszonyszámot fogadja el Király, s a fél dreilinget 9 akóban írva, az egészet viszont a pozsonyi jogkönyvre, mégis Michnayra, hivatkozva, mert 18 akóban adja. 587 Ez alapon Ortvay hasonlóan 9, illetve 18 akó nagyságot közöl a fél-egész dreilingternarius mértékekre a 16. sz.-ban. 588 Kováts viszont 1503—33. évkörben a számadáskönyvek szerint 20 akós nagyságot ad az egész dreiling-ternarius mértéknek, a felet nem említi, 589 ami az említett értékkel 1074,401 űrtartalom. Vegyük ide még a fuderhoz való viszonyát, mely szerint a 16. sz. közepéig 0,66, vagyis 2 / 3 fuder, attól kezdve 0,75, vagyis 3/4 fuder egy dreiling (Id. 3.2.9.4). — Nyilvánvaló, hogy a Michnay-féle 18 akós nagyság téves, az helyesen 20 akó, ahogyan Huscava adja. A 16. sz. közepén azonban a két nagykereskedelmi mérték nagyobbodik, s ekkor a dreiling, ahogyan Huscava adja, 24 akó lesz. Csakhogy ő a pozsonyi akó helytelen tételével számolt, a helyes értékkel 53,72 1 (ld. 3.2.2.88) a tétel írható: 1 pozsonyi dreiling=a 16. sz. közepéig 20 pozsonyi akó = 1074,40 1, a 16. sz. közepétől=24 akó = 1289,28 1, a féldreiling—a 16. sz. közepéig = 10 akó=537,201, a 16. sz. közepétől = 12 akó =644,641. A 16. sz. végéig a megyén kívüli borkereskedelemben is dívott. A vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26.1). 3.2.7.6 Soproni. Említik 1467-ben. 590 1484-ben 24 helyi akó, 591 annak értékével: 70,50 1 (ld. 3.2.2.98) 1692. jan. 1.1506—7-ben Miksa király részére soproni dreilingben szállítják a rendelt bort. 592 Prickler egyrészt az akónál 1672. évvel V24 dreiling nagyságot ad, másrészt viszont 14—19. sz. érvénnyel 30 akóval számítja a dreilinget, s 1827,— l-t ír, de forrást nem közöl. 593 Ez utóbbi tehát nem indokolt, egyébként is, miért változtatták volna meg a mérték nagyságát, amikor a többiét nem (ld. 2.26.1). Az előbbi egyezés alapján tehát a 24 akós nagyságot fogadom el, s említett értékével írom a tételt: 1 soproni dreiling=24 helyi akó = 1692,00 1. A megyén kívüli borkereskedelemben is dívott, feltehetően a 17. sz. végéig. A vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26.1). 3.2.7.7 Szarvkői (Sopron). Prickler 16. sz. érvénynek 30 akó, illetve 1830,— 1 nagyságot ad, de forrást itt sem közöl. 594 Emiatt kételkedem a viszonyszám helyességén is, s így a dreiling nagyságát is kérdőjelezem, amikor a helyi akó helyes értékével 66,29 1 (ld. 3.2.2.103) írom. így a tétel: 1 szarvkői dreiling=30 ? helyi akó = 1988,701 ? Uradalmi mérték. 3.2.7.8 Szentgyörgyi (Pozsony). Első említése 1495-ből ismert. 595 Szerepel az 1559. évi vectigálban, a fél dreiling és a fuder társaságában, de viszonyszám megállapításra nincs lehetőség. 596 Ugyanígy találkozunk velük az 1601. évi rendelkezésben, de viszonyszámot itt sem állapíthatunk meg. 597 így ezen dreiling és fél dreiling metrikus értéke ismeretlen marad. Sajnálatos, mert valószínű, hogy a mérték a település környékén is dívott.
