Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

3.2.7.9 Összefoglaló. A 6 hazai alegység mutatja, hogy e mérték kizárólag Pozsony és Sopron megyék néhány városában, német nyelvterületen s inkább az osztrák—magyar borkereskedelemben dívott, a 17. sz.-ban kihalóan. A közös osztrák/bécsi eredetre nem az alegységek konkrét nagysága, hanem az azonosuló viszonyszám utal, azt alkalmaztatják a saját egységeikhez. A 7 alegységbó'l hatnak ismerjük a metrikus értékét, de 11 nagyságban, ugyanis 3 alegységnél megváltozott az. A szélső érték — kerekítve — 1074 — 24001, jó kétszerező viszony, a táj alakító hatását dokumentálja. Azonos érték két településnél van, a rokonságot mutatja a fél dreiling léte is. Erősen közelítő — 1690 l-es=az érték 3 esetben. Megállapíthatjuk még azt is, hogy a Pozsony megyeiek a kisebb, a soproniak a nagyobb értékű mértékek, a bécsi közepes, számtani átlagban pontosan a középérték. Ejtel ld. kupa. 3.2.8 FERTÁLY 3.2.8.1 Általában. Földmérték mivoltában már foglalkoztam vele.

598 Megállapítottam, hogy a felezőrendszer harmadik tagja, a német Viertel szóból származott, negyed jelentéssel, latinul quartale, s azt magyarosították kvartálénak is. Általánosan alkalmazott egység, független a méréstárgytól, tehát konkretizálni kell. Űrmértékként inkább száraz, mint híg, mindkettőnél fertály és kvartále alakban egyaránt, mindig a helyi gyakorlatnak, illetve szóhasználatnak megfelelően. Ehhez törekedtem alkalmazkodni a rendszerezésüknél is (ld. 3.2.17, 3.3.9, 3.3.22). Mindkettőhöz megkülönböztetésük a bor, illetve a gabona jelzőt tehetjük. A terminológia azonban problematikus marad annak ellenére, hogy elvileg a negyed jelentés világos. A gyakorlatban ugyanis másként is alakulhatott a helyzet. Az egyik eset az, amikor az az egész vagy fél egység, amelyiknek ez a negyede, illetve a fele, már régen nem létezik, a fertály magára marad, és esetleg már egésznek számít, mint pl. azt a földmértéknél láttuk.

599 A másik eset az, amikor a rendszer fordítva felezett, nem csökkenően, hanem növekvően, vagyis kétszerezett (a dreilingnél is láttunk ilyen példát: ld. 3.2.7.1), vagyis a fertály nem valaminek a negyede, hanem 4 kisebb résznek az egységét jelöli. A harmadik eset az, amikor nem negyed, hanem negyvened részt jelöl (hasonló eset a dreiling-ternarius harmincad jelentése). Mindkettőre lehet példa egy, soproni bor szolgáltatása ügyében kiadott 1506. évi oklevél következő kitétele: 10 köblöt adnak, „cubulum quemlibet per quadragintas pintas hunc [ti. Sopron megyében] wlgo ferthal dictas computando",

600 mikor is a pint azért lett fertály, mert a köböl negyvened része, vagy pedig azért, mert a pint az 4 messzely? Ez utóbbira utalhat Baranya megye 1689., 1699., 1698. évi tizedjegyzéke, hol is a Viertel a pint megfelelőjének tűnik.

601 Negyedik jelentését látjuk majd az egyik alegységnél, amikor a fertály felet jelent (ld. 3.2.8.2). A fertály tehát tág értelmű mértéknév. Értelmezésénél mindig a konkrét vonatkozás, a szövegkörnyezet segíthet csak. A gyakorlatban ritkán, s a tájhoz kötötten