Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

köbmérték. De más vonatkozásban rendszerezó'dik, ugyanakkor közvetlenül csatlakozik más fajtájú rendszerhez: a területmértékhez, abból növekszik. De e rendszernek nincsenek tagjai, azaz hogy egy van: önmagán épül, így származtatható, az összefüggés pedig matematikai, illetve geometriai, vagyis mai értelmű rendszer. Ezért hagytam ki a történeti mértékrendszerek közül. A szemle 30 rendszert sorolt fel, s ha ezeket fajtázni akarjuk, másként kell csoportosítanunk, mint azt a bevezetőben említettem. Egyértelműen csak a területi vonatkozásban osztályozhatjuk e rendszereket az általánostól az egyedig, vagyis helyiig szűkülően. Általános, nemzetközinek is nevezhető 1 híg űrmérték és 2 darab mérték, összesen 3 rendszer, országos 5 híg, 5 száraz űrmérték és 5 súlymérték, összesen 15 rendszer, területi 6 híg és 3 száraz űrmérték, összesen 9 rendszer, megyei 1 száraz űrmérték és helyi 2 száraz űrmérték rendszer. S megismétlem a figyelmeztetés: valószínű, hogy sokkal több dívott ezeknél. Éppen ezért óvakodom attól, hogy általánosítsam e statisztikai adatait. Az azonban kétségtelen, amit a szemle trendje is mutat (80%), hogy a legtöbb rendszer az űrmértékeknél található, közel egyforma arányban, hiszen ez a mértékek mivoltából egyenesen következik. Most nézzük meg mértékfajták szerint a rendszereket. A híg űrmértékénél 1 általános, 5 országos, 6 területi rendszer van, a száraz űrmétékeknél 5 országos, 3 területi, 1 megyei, 2 helyi rendszer, a súlymértékeknél 5 országos, a darabmértékeknél pedig 2 általános rendszer. Az alrendszerek között pedig három mértékfajtánál híg és száraz űrmértékeknél, súlymértékeknél egyaránt megtaláljuk az országos rendszereket, s ez természetes. 2.27 Összefoglalás. A mérték egyrészt valamely fizikai jelenség meghatározott mérete, értéke, másrészt ennek megtestesítője, vagyis mérőeszköz. A mértékegység a fizikai jelenség összehasonlítási alapnak elfogadott értéke. Ez lehet választott (elsődleges), vagy ebből származtatott. A történeti mértékek azonban sajátosak. Részint a természet alakítja, részint a helyi tényező, s a nagyság a méréstárgytól függően két határérték között időben és térben változik. Jellemző, hogy azonos méréstárgyhoz különféle nevű és nagyságú mértékeket használnak, ugyanakkor az azonos nevű mértékeknek különböző nagysága van. A mértékalakulás, illetve az eredet kérdése nehéz. Az adott körülmények arra kényszerítenek, hogy bizonytalan tényező, így a mértéknév és az első előfordulás ideje legyen a rendező szempont. Ez alapon hazai eredetűnek ítélhető 15 híg, 17 száraz űrmérték, 25 térfogatmérték, 2 súlymérték és 4 darabmérték, összesen 63 mérték. Külföldiek. Osztrák/német: 6 híg, 7 száraz űrmérték, 6 térfogatmérték, 11 súlymérték, 16 darabmérték, összesen 47 mérték. Szláv/horvát: 5 híg, 6 száraz űrmérték, 11 térfogatmérték, 1 darabmérték, összesen 23 mérték. Török: 1 híg, 3 száraz űrmérték, 5 súlymérték, összesen 9 mérték. Külföldi tehát összesen 12 híg, 16 száraz űrmérték, 19 térfogatmérték, 16 súlymérték, 17 darabmérték, mindössze 79 mérték. A korszak mértékkészlete: 30 híg űrmérték, 812 alegységgel, 37 száraz űrmérték 336 alegységgel, 48 térfogatmérték 22 alegységgel, 23 súlymérték 44 alegységgel,