Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
21 darabmérték 7 alegységgel, összesen 159 mérték, ebből 41 mértéknél összesen 1221 alegység. A metrikus értékek. Híg űrmértékénél 0,1679—2392,41 között 254 nagyság, a száraz űrmértékénél 0,7686—2536,8 1 között 168 nagyság, a térfogatmértékeknél 18,27 cm 3 —431,20 m 3 , illetve 76,46—1595,041 között 68 nagyság, a súlymértékénél 0,315 dkg—11,20 q között 79 nagyság. Összesen 116 mértéknél 619 nagyság a metrikus érték, bizonyítja a differenciáltságot. Időrend szerint a készlet a 16. sz. végéig egyenletesen növekszik, vagyis differenciálódik, a 17. sz. végére lassan, a 19. sz.-ra gyorsulva csökken, a korszak végén a zárókészlet 75 mérték, ami a teljes készletnek a 48%-a. Tájrend szerint a legdifferenciáltabbnak mutatkozott a Felvidék — itt a legtöbb sajátos, illetve sajátos értékű mérték —, aztán a Dunántúl, majd Erdély a Partiummal, lényegesen egyszerűbb a Horvát-szlavón terület, végül Dél-Magyarország. Legdifferenciáltabbak az űrmértékek, legkevésbé a darabmérték, ezek között sok a nemzetközi jellegű. A méréstárgy többsége mezőgazdasági termék. Valamennyi űrmértéket, a térfogatmértékek felét, a súlymértékek harmadát és a darabmértékek negyedét használták hozzá. Az ipar és a kereskedelem terméke, áruja háttérbe szorult, a feudális helyzetnek megfelelően. A mértéktípusok közül a természeteset az emberi munka (eszközeivel együtt) és a föld termőképessége teremti meg, de mindig a konkrét hely hatása alatt. E típushoz sorol 20 térfogat és 7 darabmérték. A mesterséges típusú a mérőeszközös mértékek, így valamennyi híg és száraz űrmérték, valamennyi súlymérték, továbbá 2 térfogatmérték és 7 kivételével valamennyi darabmérték. Ez utóbbi és még inkább a köb- és térfogatsúly-mértékek, mivel a méréstárgytól elvonatkoztatva, tehát általánosan mérnek, teljesen korszerűek. A mértékrendszer szintén sajátos a történeti mértékeknél. A mai rendszer mesterséges alkotás, alapegységből való származtatás. Azoknál a természeti összefüggés, s a gyakorlat alakított rendszert, nem törekedve matematikai pontosságra, a rendszertagok egyaránti összefüggésére. Amellett egyazon rendszer az idők során változik, és változhatnak az alapegységei, a tagjai, ezek viszonya és nagysága, vagyis az egész rendszer átalakulhat. Mértékfajták szerint a helyzet a következő. A 12 híg űrmérték (bormérték) rendszer közül 1 általános, 5 országos, 6 területi rendszer. Ali száraz űrmérték (gabonamérték) rendszer közül 5 országos, 3 területi, 1 megyei, 2 helyi rendszer. Az 5 súlymértékrendszer mindegyike országos. A 2 darabmértékrendszer pedig általános, nemzetközi is. Más szempont szerint rendezve: volt tehát 3 általános, 15 országos, 9 területi, 1 megyei és 2 helyi mértékrendszer a megismertek között, mert bizonyosan dívott még ezeknél több is.
