Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

DARABMÉRTÉKEK

Ismét magyar ortográfiával a német neve — ezt használták — a német nyelvterületről hozzánk került német mértéknek. A köztudatban egy pénz neveként él. Adelungnál is ez az alapjelentés, de egy kisebb pénzegységhez való viszonyszámán keresztül darabszám, illetve meghatározott darabszámú egység neve lett, mégpedig Sziléziában 12 Hállerből 12, Ausztriában a 30 Pfenningből 30 db. És így szerepel, már mint általános mérték egyetlen forrásomban — ami ritka használatát bizonyítja — az 1768. évi számtankönyvben,

60 ami szerint tételezem: 1 silling=30 db. Nemzetközi mérték. 6.17 SOKK E mértéknek sem alakult magyar neve, pedig elég általános volt, német nyelvterületről kerülvén át, megtartották német nevét, ezt írom magyar ortográfiával. Adelung szerint a Schock általános jelentése valamilyen anyagból egy rakás, csomó, mennyiség, másodsorban meghatározott számból álló egység, de ez a szám az anyag szerint változhat, közkeletűen azonban 60 db, s e jelentésén keresztül pénzfajta neve is. Heyne szerint viszont az alapjelentés a 60-as szám, amelyik a 60 kévés gabonrakásból lett más tárgyak ilyen egysége, egyes helyeken pénzfajta, sokfelé általános tömeget jelent. A kétféle magyarázat lényege egyezik: a sokk az 60 db, illetve ilyen tartalmú egysége valaminek. Ezt a viszonyszámot közlik a hazai forrásaink is. Az 1542. évi pozsonyi vámnaplóban 60 db kistál,

61 az 1689. évi számtankönyvben 60 szárított hal,

62 az 1696. évi számvetőtáblában általában 60 db,

63 ennyi Marpergernél 1707-ben,

64 Az 1714. évi erdélyi vectigálban: „1 sok (schock) kiben 60 vagyon".

65 Az 1739. évi számtankönyvben: „Sok tart 60 darabot."

66 Ennyi az 1768. évi számtankönyvben,

67 Balmann szerint 1801-ben,

68 A szentlukai (Somogy) üveghuta 1807. évi leltárában 60 db öblös üveg.

69 Niemann szerint 1834-ben általában 60 db, vagy 4 mandel (ld. 6.11) nagy,

70 Beningninél 1836-ban ugyanez.

71 Csinknél 1860ban 1 „hatvandad".

72 így tehát: 1 sokk=4 mandel =60 db. Nemzetközi mérték, a vonatkozó mértékrendszer tagja (ld. 2.26.4). 6.18 SÓMÉRTÉK 6.18.1 Általában. Az alapkutatások hiánya, s az ebből adódó terminológiai bizonytalanság miatt összevontan tárgyalom a forrásokban különféle néven szereplő sómértékeket. így megkockáztathatom, hogy az esetleg eredetileg egyazon, de általam két néven ismert mértéket elválasztok egymástól. E mértékeknél bányászott, vagyis kősóról van szó, a tengeri főtt, mosott (porsót) a kúp nevű térfogatmértékkel vagy súllyal mérték (ld. 4.24). Az utóbbi módot egyes darabsóknál is alkalmazták (ld. később). 31 Bogdán 481