Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

SÚLYMÉRTÉKEK

5.14 MÁRKA A történeti-etimológiai szótár szerint a latin súly-, pénzegység jelentésű marca német nyelvterületen Mark lett, s innen került hozzánk hasonló jelentéssel, magyarul elsőnek 1553-ból ismeri. Én is, a Murmelius-féle jegyzékből.

161 Használata jóval korábbi. Hóman tói tudjuk a következőket. Elsőnek 1091-ben említik, mint ércsúly mértékét, 1146-tól folyamatosan, előbb mint más tárgyak mérésére is használt súlymérték, a 13. sz. végétől kezdve pedig csak pénzsúly mérték lesz. A 13—14. sz.ban sokféle márkasúly dívott, a 14. sz.-tól kezdve aztán a törvényes magyar súlymérték a budai márka lett.

162 Pénzsúllyal, említettem (ld. 5.1) nem foglalkozom, csupán a 13. sz. végéig a köznapi gyakorlatban is alkalmazott márkát, mint budai súlyt tételezem Hóman megállapításai

163 alapján: 1 budai márka=4 budai fertőn=0,2455 kg. Általános mérték, a vonatkozó súlymértékrendszer tagja (ld. 2.26.3). 5.15 MÁZSA 5.15.1 Általában. A történeti-etimológiai szótár szerint vitatott eredetű: vagy latin jövevényszó a massa=tömeg szóból, vagy keleti szláv mázsa=szekér jelentésű szóból, magyarul elsőnek 1255-ből ismeri, s több jelentést sorol: súly, nagy szekér, mérleg. Hadrovics későbbi tanulmányában arra az eredményre jut, hogy a szekér, a súly és a mérleg jelentés szorosan összetartozik, nem lehet elválasztva értelmezni a szekér jelentést, így vagy velencei olasz, vagy német közvetítéssel került hozzánk.

164 Az nem vitás, hogy a mérleg jelentés a súly jelentésből származott: a mérleg jelentésre ugyanis csak 1464-ből van először adat,

165 míg a súlyra — de a szekér jelentéssel együtt — már 1198-ból.

166 A logika is azt mondja, hogy a teher nagyságától: súlyától kapta a szekér a nevét, s nem fordítva. S azt is a logika mondja, hogy a mérleg is ettől a súlytól kapta a mázsa nevét, ti. olyan mérlegfajtát jelöltek meg vele, amelyiken ilyen nagy súlyt mértek. S ezt a tény is bizonyítja — mint láttuk —, hogy a mérleg mázsa elnevezése jóval későbbi, mint a súly mázsa neve. Domanovszky megállapítása tehát, miszerint e szekérfajta azért kapta a mázsaszekér nevet, mert a kereskedő köteles volt e szekéren vitt áruját a hely mérlegén „megmázsáltatni",

167 véleményem szerint téves. Az ellentéteket esetleg feloldhatja, ha feltételezzük: olyan szekérről van szó, amelyen mázsás terhek szállíthatók. Mindebből következőleg az alapjelentés a súly volt. — A latin szótárakban iratokban centenarius, centenárium, a német Centner, Zentner. A magyar nevet először 1198-ból ismerem.

168 5.15.2 Nagyságát általában illetőleg azt a téves nézetet kell eloszlatni, amelyet a mai métermázsa, illetve a latin név — centum=száz — sugall, s amelyre Hadrovics is hallgatott.

169 A szemle megmutatja, hogy több viszonyszáma is volt. És