Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

SÚLYMÉRTÉKEK

célszerű e mértéknél is, ha az általános nagyság-adatokat, értékeket a fejezetzáró összefoglalóból ismerjük majd meg (ld. 5.15.22). 5.15.3 Bánya. Említik a felvidéki bányavárosok iratai 1535—1628 között.

170 A már említett rózsahegyi (Liptó) 1727. évi bécsi és bánya mértékeket összehasonlító táblázatban 1 bányamázsa az 120 bányafont, illetve bécsi súllyal 1 mázsa 9 font és 24 lat, vagyis 109 font és 24 lat,

171 ezek értékével: 0,5131 kg, illetve 0,5612 kg és 1,7538 dkg (ld. 5.5.3, 5.5.4, 5.11.3) írható a tétel: 1 bányamázsa =120 bányafont=61,57 kg. Területi mérték. 5.15.4 Bécsi. A 15. sz.-ban Pozsonyban már éltek vele.

172 1566-ban Szempcen (Pozsony) a magyar mázsához hasonlítgatják.

173 Ez időre már elég általánosan ismert lehetett, mert az 1577. évi számtankönyv is tárgyalja, s megadja a viszonyszámát: a „német" mázsa az 100 font, természetesen bécsi.

174 És ez a viszonyszám változatlanul él tovább. Ennyi 1643-ban Turócban,

175 az 1689. évi számtankönyvben,

176 azon évben Erdélyben,

177 ugyanot 1714-ben,

178 ennyi Mária Terézia 1756. évi mértékrendelte szerint,

179 az 1778. évi számtankönyvben,

180 Kátssnál 1804ben,

181 Gaalnál 1839-ben,

182 Littrownál 1844-ben,

183 és ennyi az 1871. évi osztrák métertörvény szerint is,

184 hogy csak néhányat említsek a vonatkozó források közül. A változatlan viszonyszám mellett azonban a nagysága változott a font függvényeként. Annak a periódusok szerint értékeivel 0,5558, 0,5612, 0,5600 kg (ld. 5.5.4) a tétel: 1 bécsi mázsa =100 bécsi font=a 16. sz. végéig 55,58 kg, a 17. sz. elejétől 1756-ig 56,12 kg, 1756—1871 között 56,00 kg. Általános —országos mérték, a vonatkozó súlymértékrendszer tagja (ld. 2.26.3). 5.15.41 Bécsi vám. Az 1851. évi általános osztrák vámrendelet vezette be alkalmazását, megadva nagyságát is: 89,284 bécsi font, illetve 50,00kg,

185 vagyis a metrikus nagyságát is megadja a méterrendszer bevezetése előtt. Természetesen nálunk is alkalmazták. Az 1869. évi métertörvény tervezetünkben is szerepel, az előbbi viszonyszámmal.

186 Az 1871. évi osztrák métertörvény pedig a metrikus érték mellett 100 vámfont nagyságot is ad.

187 így a tétel: 1 bécsi vámmázsa= 100 bécsi vámfont = 89,284 bécsi font = 50,00 kg. Általános mérték, a vonatkozó súlymértékrendszer tagja (ld. 2.26.3). 5.15.5 Budai (Pest). Hóman szerint a 13. sz.-i 220 budai márka, illetve 54,018 kg volt.

188 Az 1403—39. évi budai jogkönyvben V

4 mázsa az 30 font,

189 vagyis 1 mázsa = 120 budai font. Az 1405. évi törvény országos mértékké rendelte (ld. 2.42.1). Kováts számolgatta 15. sz.-i nagyságát, 100 és 120 fontra, illetve 49,00 és 58,80 kg nagyra becsülte,

190 a viszony jó, az értékek tévesek, meglátjuk alább. Paumgartner 1506. évi útinaplójából megtudjuk, hogy 100 fontos nagysága is dívott.

191 Az 1588. évi törvény ismét országos mértékké rendeli (ld. 2.42.1), pedig ekkor etalonjait már elmenekítették Budáról a török elől, s az 1591-ben Nagyszombatban volt.

192 A két nagyság azonban továbbra is megmaradt, árufajták szerint