Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
SÚLYMÉRTÉKEK
csak 1854-ben került sor, s a tétel a font változó értékveivel 0,4480, 0,56 kg (ld5.5.16) írható: • 1 pozsonyi lat=*/' 32 pozsonyi font = 1854-ig 1,7437 dkg, 1854-től 1,7501 dkg. Országos mérték, a vonatkozó súlymértékrendszer tagja (ld. 2.26.3). 5.11.9 Zágrábi. Az 1642. évi országgyűlés V36 hús font nagyságot állapít meg, 149 de annak értékét nem ismerjük (ld. 5.5.18). 5.11.10 Összefoglaló. A 8 alegység a mérték általános voltát mutatja, s lényegében mindegyik általános—országos jellegű. A 8 alegységből 6 alegység (75%) metrikus nagyságát ismerjük 14 értékkel, de közülük 4 alegységnél (50%) változott a nagyság 11 értékkel (79%), 1 alegységnél pedig több érték is volt. A szélső érték 1,4028—1,9475 dkg közötti, 14 esetben 12 nagyságban (88%) változott az érték, az esetek közül 3 volt azonos (21%) és 11 esetben (79%) egyedi a nagyság. A középérték 1,4028—1,7438 dkg közötti 10 nagyságban (83%). Gyakoriság nincs, a nagyságazonosság mértékévétel következménye. 5.12 LITRA Török mérték, Hinz lidra néven néhány értékét közli. 150 A 17. sz.-ban s a 18. sz. elején Erdélyben éltek vele, de nem közkeletűen, sőt, kivételesen. Megtartottam itt dívó nevét. Nagyságát az 1714. évi erdélyi vectigál adja meg: 100 drám, illetve 18 bécsi vagy 22 1 / 2 erdélyi lat, 151 így az első (biztosabb) értékkel 0,315 dkg (ld. 5.3) a tétel: 1 litra = 100 drám = 0,3150 kg. Területi mérték, a vonatkozó súlymértékrendszer tagja (ld. 2.26.3). 5.13 LÓTEHER A görög tehernyereg jelentésű sagma középlatin közvetítéssel (sauma) lett német nyelvterületen, Saum néven, előbb ugyancsak tehernyereg, majd teherhordó állat, végül az a teher jelentésű, amelyet ilyen állat elvihet, s ebből lett a mérték. 152 Nyilván onnan került hozzánk, de ritkán dívott, míg Ausztriában a korszak végéig élő súlymérték maradt (ld. később). A német szövegben a Saum mellett ritkábban Pferdlast, a latin iratokban pundus equi. Elsőnek Buda 1403—39. évi jogkönyvében találkoztam vele, 153 majd Erdélyben, az 1412. évi besztercei vámtarifában, a gyapjú vámtétele, 154 a Zrínyiek horvát javainak 1627. évi urbáriumában a textília vámtétele, 155 az 1697. évi országos vectigálban a só mértéke, 156 az 1714. évi erdélyi vectigálban pedig a gyapot, gyümölcs, veteménymag mértéke. 157 Ezek nagyságára azonban nincs adatom, csak a bécsi súlymértékké lett lóteher nagyságát ismerjük, azt is csak a 19. sz. végéről. Bleibtreu 1861-ben, 158 Schmidt 1870-ben, 159 Noback 1879-ben 160 egyaránt 275 bécsi fontban adja nagyságát, ennek értékével 0,56 kg (ld. 5.5.4) csak tételezhetem: 1 lóteher, bécsi=275 bécsi font = 1,54 q.
