Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
TÉRFOGATMÉRTÉKEK
Ősi, nemzetközi tetőfedő a zsindely. A történeti-etimológiai szótár szerint német építőmesterek honosították, magyarul kétségtelen jelentéssel elsőnek 1405-ből ismerik. Én is. A zsindely általában fenyőfából faragott, vékony, mintegy ujjnyi középvastag, különböző nagyságú, téglalap alakú lemez, amelyiknek egyik hosszanti oldala jóval vastagabb, mint a másik, ebben hosszanti horonyt faragnak, s ebbe csúsztatják be a fedésnél a másik zsindely keskeny hosszoldalát. A tetőlécre általában keményfa szegekkel erősítik fel, 440 de már 1500-ból van adat a vasszeg használatára is. 441 A latin szövegben asser tegularis, scandula, a németben Schindel. A tetőfedés technológiájából következik az, hogy a zsindely nagyságának azonosnak kellett lennie, legalább is egy-egy épületnél. A városi építkezés viszont ezt a kívánalmat általánosította. Következőleg azt mondhatjuk, hogy a zsindelymérték a zsindellyel egyidős, így közömbös, mikori az első hazai említése. Nagyságára, így mérték mivoltára csak jóval későbbről van konkrét adatom. Az 1627. évi erdélyi limitációban a „sendel csinálókról" ezt olvashatjuk: „Az zethelaki [Udvarhely] és azon vidéken lévő falukban csinált sendelt, melynek hoszsza három araszni szélessége egy hivelkes tenyérni" miként adják, s a más vidéken készült zsindelyeket és áraikat sorolva, a végén megjegyzik, hogy „annak is széli hossza az légyen, mint az székely sendeleknek". 442 E hosszmérték erdélyi alegységeit nem ismerjük, így az általános értékkel kell számolnunk: az arasz 23,7 cm, a hüvelykes tenyér 11 cm, 443 így a zsindelymérték 11,0—71,10 cm, hoszszúkás téglalap tehát, a szélesség és a hosszúság aránya 1: 0,15. A másik adat jóval későbbi és az országnak éppen az ellenkező végére való. A rózsahegyi (Liptó) kamarai inspektor az 1751. évi jelentéséhez egy papírcsíkot mellékelt, amelyikre három zsindelyméretet jelöl rá szélességben, mert hosszuk azonos. így a hossz 41,5 cm, a szélesség 13, 21 és 28 cm. 444 A szélesség és a hosszúság viszonya sorra 1:0,285—1:0,506 és 1:0,674, vagyis a szélesség több mint a kétszeresére növekszik, így a középméret felezi a hosszúságot, s a nyújtott formából zömök forma lesz. A kétféle zsindely a tetőfedői gyakorlat különbségére, egyúttal a fejlődésre is utal, ennek ismertetése nem tartozik rám, csupán két megjegyzésem van. Az egyik: a hosszúkás zsindely ritkább lécezést kíván. A másik: a különböző szélesség változatosabb fedést, mintázást ad. Mivel pedig a zsindelyek átlagos középvastagsága kb. 1 ujjnyi volt, annak értékével 1,9 cm 445 számolva a tétel: 1 zsindelymérték = 1,9x11,0x71,10 cm = 782,l cm 2 = 1,4859 dm 3 ; l,9xl3,0x X41,5 cm = 539,5 cm 2 = l,0250dm 3 ; 1,9x21,0x41,5 cm = 871,5 cm 2 = l,6558 dm 3 ; 1,9X28,0X41,5 cm = 1162,0 cm 2 = 2,2078 dm 3 .
