Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
TÉRFOGATMÉRTÉKEK
A történeti-etimológiai szótár szerint német eredetű textil tárolóeszköz, magyarul elsőnek 1372-ből ismeri, de mérték mivoltát nem. Adelung szerint viszont német nyelvterületen a szemes termés mérték is volt. Valószínűleg onnan került hozzánk. A latin szótárakban, iratokban saccus, a németben Sack. Mint tároló, szállító eszköz a minden zsákba tehető tárgy, anyag mértéke lehetett, de többnyire a szemes termés, leginkább a gabona, illetve a liszt mértéke nemzetközien alakult. Az 1542. évi vámnapló szerint a borsnak a mértéke 427 1 x / 2 mázsa nagy, a bécsi értékkel: 56,00 kg (ld. 5.17.4), 84,00 kg. Keresztúron (Sopron) 1597-ben lisztmérték. 428 A 16. sz. második felében a török összeírásokban a szántó földmértéke, a termésmennyiségen keresztül. 429 Csejtén (Nyitra) 1656-ban 2 zsák rozs az 8 nagyszombati mérő volt, 430 vagyis 1 zsák=4 nagyszombati mérő, ennek értékével:31,041 (ld. 3.3.26.42), 124,16 1, s ez a rozs térfogatsúly értékével: 0,68 kg (ld. 3.3.1), 84,43 kg. Az 1714. évi osztrák pékrendelet előírta, hogy a pékek liszteszsákja egyformán 4 strich nagyságú legyen, 431 ennek értéke Geyer szerint (de a 16. sz.-ig) 40,75 l, 432 így ez 163,001 lenne, s ez a liszt térfogatsúly értékével: 0,58 kg 433 lesz 94,54 kg. Noback viszont 1879-ben a strich nagyságát átlag 35 bécsi fontban adja, 434 vagyis annak értékével: 0,56 kg (ld. 5.5.4) az 19,60 kg, így a zsák 78.40kg, ami a liszt vonatkozó értékével: 1,72 1 435 lesz 134,581. Mária Terézia 1749. évi molnárrendelete a gabonászsákok nagyságát határozta meg: 2 bécsi mérő, 436 annak értékével: 45,791 (ld. 3.3.26.8), 91,58 1, s ez abúza értékével: 0,75 kg (ld. 3.3.1) lesz 68,69 kg. 1745-ben a redemptio alkalmával a Kiskunságon földmérték volt, a termésmennyiségen keresztül. 437 1764-ben Nádudvaron (Pest) szintén az. 438 Pest város 1792. évi jelentése szerint 1 zsák búza az 1 pesti mérő, illetve 132 2 / 5 bécsi font, 439 az előbbinek értékével 93,121 (ld. 3.3.26.44), az utóbbi említett értékével pedig 74,42 kg. Nem vitás, kevés az adat, de különböző méréstárgyaké, és időben is kiterjedt. És gondolnunk kell arra, hogy ez a mérték, a zsák egyúttal minden esetben szállítóeszköz is, amelyet egy ember vállon, háton visz. Következőleg az ember (férfi) ilyen „kapacitása" meghatároz, elsősorban súlyban, másodsorban terjedelemben egy általános nagyságot, amelyiknél elvileg mindegy, mi van a zsákban, s azt mikor, hol viszik. És e néhány adat igazolja is ezt az elvi követelményt, illetve fordítva: illeszkedik ahhoz. Csupán az 1714. évi egyik érték tér el, és éppen ezért a másik, a kisebb értéket tartom valószínűbbnek. Egyébként az adatok számtani átlaga is igazolja az előbbieket, egyúttal azt is megmondja, mi ez az elvi norma: 110,93 1, illetve 77,99 kg, s az értékek kerekíthetőek is. A tétel tehát: 1 zsák = 84,00kg bors; 134,85 1 = 78,40kg liszt; 124,16 1 = 84,43 kg rozs; 93,121 = 74,42 kg búza; 91,58 1 = 68,59 kg gabona: átlagtérfogat 110,931, átlagsúly 77,99 kg.
