Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
TÉRFOGATMÉRTÉKEK
legyen, egyformán „cilinderes" úgy, hogy az átmérője 3 bécsi vonal legyen, 42 vagyis annak értékével: 2,195 mm 43 ez 6,585, kerekítve 6,6 mm, ami a mai gyufának jó háromszorosa. A hosszát találgatnunk kell. A 19. sz. végén, amikor a vastagság a mainak megfelelően már 2 mm, az átlagos hossz 50 mm, de 30 és 100 m nagyot is gyártottak. 44 A fenti vastagsághoz az átlagot és a maximumot felező 75 mm-t becsülöm, de ezt kérdőjelezem a tételben: 1 gyufamérték = 75 ?mmX6,6mm átmérő=2,56cm 3 . 4.12 HOMOKLÁDA Űrmérték is lehetne, de mivel keret formáját is alkalmazták (tehát már nem láda), ezért a térfogatmértékekhez soroltam. Egyetlen konkrét adatom van, de egyúttal bizonyítja, hogy másutt és korábban is mérték volt. Tierenberger a bányavárosi, illetve a kamarai építkezéseknél az építőanyag-szükséglet számításához használt mértékek 1775. évi vizsgálata alkalmával ennek a nagyságát is megvizsgáltass megállapította, hogy az 40 695 bécsi köbhüvelyk. 45 Paulinyi vizsgálata viszont azt állapította meg, hogy Tierenbergernek valamennyi táblázati adatát rosszul számították ki, s a jelentéshez mellékelt rajz 46 alapján megállapítja, hogy a láda 14,5X28,5X58,0 bécsi hüvelyk, így 23 968 köbhüvelyk, illetve 438 014 cm 3 . 47 Csakhogy Paulinyi is rosszul mért, mert az ábra szerint a láda szélessége nem 28,5, hanem 29 hüvelyk, ami egyébként is világos, mert a felezőrendszer érvényesül: a hosszúság fele a szélesség, és annak fele a magasság. így írom a tételt, a bécsi hüvelyk értékével: 2,634 cm, 48 illetve a köbhüvelyk értékével 18,2746 cm 3 (ld. 4.22.2): 1 homokláda=U 1 / 2 x29x58 bécsi hüvelyk=24 389bécsi köbhüvelyk = 38,14X X76,39X 152,54 cm=444 427 cm 3 =0,444 m 3 . 4.13 IGE A történeti-etimológiai szótár szerint fonalegység neveként ismeretlen eredetű, nincs kapcsolata a szó jelentésű igével, 1750-ből ismeri elsőnek. Én is, Faludi könyvéből, 49 s hazai eredetűnek vélem. A megfont fonal leniérésének alapegysége a szál, de ez hosszmérték: az a fonalhossz, amelyik egyszer körüléri a motollát. 50 A továbbiakban azonban már nem hosszt mérnek, hanem számolási egységet, térfogatmértéket alkalmaztak. A 19. sz. végétől kezdve általában 3 szálat számítottak 1 igére, amikor a motollán a pászmát (ld. 4.34) készítették a matringba (ld. 4.29) rendezéskor. 51 A tétel tehát: 1 ige = 3 szál fonal.
