Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

TÉRFOGATMÉRTÉKEK

Elsőnek 1370-ből ismerve, szláv eredetűnek mondja a történeti-etimológiai szótár, többszöri átvétel lehetőségével, ugyanis a jelentése egyrészt szénarakás (boglya, kazal értelemben), másrészt a kévézett gabona tarlón rakott halmaza.

52 Magyar nevén elsőnek 1355-ből ismerem, szénarakás jelentéssel,

53 s a 14—15. sz.-ban csak e jelentésével találkoztam, a latin nevek bizonyítják: 1370-ben argena feni,

54 1375-ben acervus feni,

55 1470-ben cumulus feni

56 1487-ben congeries feneti,

57 a későbbiekben már ritka ez a jelentése,

58 hanem kévézett (ld. 4.20) gabonarakás az. Gabonamértékként elsőnek 1493-ban,

59 illetve egy 15. sz. végi összeírásban találtam, ahol német nevén szerepel: Mandel,

60 amit később latinosítottak is: mandelio. S hogy az oklevelek latin kifejezéseivel, sőt, a vulgo szavakkal is vigyázni kell, nem mindig megbízhatóak, arra kitűnő példát éppen a kalangya ad. II. Ulászlónak a szatmárnémeti tizeddel kapcsolatban 1500-ban kelt oklevele magyarázza meg, éppen korábbi téves értelmezés miatt azt, hogy a kalangyának gelima a latin megfelelője, nem pedig a capetia, mert az kepét jelent.

61 S valójában e latin név — gelima — szerepel a későbbi forrásokban. Ritka kivétel az olyan, amit Ónod (Borsod) 1519. évi gabonaszámadásában találunk: cumulus Kalongia,

62 és szintén kivétel az is, hogy a gelima nem kalangyát, hanem keresztet jelent, mint pl. Paládon (Szatmár) 1692-ben.

63 Nagyságával néhányan foglalkoztak. Acsády fél kepének, illetve 2 keresztnek írta.

64 Meglátjuk, ez csak egyes esetekben igaz. Balassa általában 13—24 kévésnek, Erdélyben a 17. sz.-ban 30 kévésnek mondja.

65 Ez utóbbi tévedés. N. Kiss szerint a 16. sz.-ban Borsodban általában 30, kivételesen 32, 40 kévés, Hevesben általában 30, kivételesen 15, 26 kéve, Beregben, Biharban általában 26, kivételesen 30, 32, 33 kéve, Közép-Szolnokban általában 26, kivételesen 30 kéve.

66 A szemle adja majd a kritikát. A nagyságadatokat a bevezetőben ismertetett tájrend (ld. 1.4.) szerint közlöm, hogy a területi vonatkozásokat megismerhessük. Az adatok zöme a dézsmajegyzékekbó'I származik. Részletezésre nincs lehetőség, a tájon belül az ismert rendben megyénként sorolom a megadott évkörben előforduló kéveszámokat, megadva az esetek számát: 20/2=20 kévés 2 esetben. Felvidék Nógrád: 1594—1606. 20/1, 30/1.

67 — Gömör: 1564—1618.20/62,22/1, 26/17, 30/18, 33/7, 36/1, 40/2.

68 — Szepes: 1693—1695. 16/2.

69 — Torna: 1587. 30/2.

70 Sáros: 1560—1695. 20/1, 22/4, 26/1,

71 1736. 22/1.

72 — Abaúj: 1568—1699. 15/2, 16/3, 17/1, 18/4, 20/3, 22/7, 30/23+egri (ld. Hevesnél) 3, 32/8, 34/1 36/3, 40/3, 42/1, 44/1.

73 — Zemplén: 1562—1621. 15/1, 18/1, 30/7 + egri 1, 32/2, 40/1.

74 — Ung: 1560—1589. 32/4, 40/2.

75 — Bereg: 1569—1666. 25/1, 26/93, 27/3, 28/1,