Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.3.37.15 Derceni (Bereg). Éltek vele 1549-ben. 1344 3.3.37.16 Dobrai (Hunyad). 1813-ban 20 erdélyi kupa, 1345 annak értékével 1,36231 (ld. 3.2.16.2) a tétel: 1 dobrai véka=20 erdélyi kupa=27,45 1, illetve 20,59 kg búza. 3.3.37.17 Eperjesi (Sáros). 1631-ben Sáros városban 1 / i eperjesi köböl volt, 1346 annak értékével 124,161 (ld. 3.3.20.28), 31,041, illetve 23,28 kg búza. 1686-ban ugyancsak negyed köböl, illetve 1 nagyszombati méró', 1347 annak értékével (ld. 3.3.26.42) az előbbi nagyság. 1765-ben V 2 pozsonyi mérő, 1348 annak értékével: 62,08 1 (ld. 3.3.26.45) ismét az a nagyság. így a tétel: 1 eperjesi véka= 1 / 4 eperjesi gabonaköböl=31,041, illetve 23,28 kg búza. Megyei mérték. 3.3.37.18 Erdélyi. Indításul terminológiai megjegyzés: a latin szövegekben metreta, a németben Viertel e véka megfelelője, 1349 akkor is, ha a jelzőt nem tették ki. — A többi erdélyi mértékhez hasonlóan ez is helyi mértékből alakult: az országgyűlési végzésekkel általánosított szebeni vékából (ld. 3.3.37.38), s a 17. sz. közepéig meg is tartotta a korábbi jelzőt, de 1647-ben már találkozunk az erdélyi véka névvel, 1350 aztán ez kerül használatra. 1663-ban megtudjuk, hogy 1 / i erdélyi köböl, 1351 vagyis annak értékével: 87,201 (ld. 3.3.20.29), 21,801, illetve 16,35 kg búza. 1674-ben arról értesülünk, hogy 16 erdélyi kupa, 1352 annak értékével: 1,3623 1 (ld. 3.2.16.2) az előbbi nagyságot kapjuk. Az 1691. évi országgyűlés aztán törvényesített is ezt a 16 kupás nagyságot, 1353 az 1694. évi végzés pedig az 1 / 4 köblöst. 1354 És 16 kupás vékát kötelez használni a gubernium 1771—72-ben, 1355 1783-ban. 1356 De érdemes megjegyezni, hogy egyes bányavidékeken más vékával is éltek, így pl. 1813-ban 20,24,26,32 kupás— vagyis az említett értékkel 27,25, 32,70, 35,42, 43,10 l-es —vékákkal, s tilalmazta is a gubernium. 1357 És 16 kupát állapított meg az 1819. évi Cziráky-féle vizsgálat is. 1358 1823-ban viszont, amikor a bécsi pintet bevezették (ld. 2.42.2) úgy, hogy annak nagyságával új kupát állapítottak meg (1,4147 1 lett, ld. 3.3.16.2), a véka nagysága és viszonyszáma is megváltozott: 21 új kupa lett, 1359 vagyis az említett értékkel 29,701, illetve 22,28 kg búza. Az 1827—28. évi vizsgálat, amelyet alapvetően az váltott ki, hogy a szebeni kalendáriumban rosszul nyomtatták ki a viszonyszámokat, újból pontosan meghatározták ezeket, így az új véka 21 új kupás nagyságát is, s ezt körlevélben közölték a törvényhatóságokkal, kötelezve használatát. 1360 S ez a nagyság maradt 1874-ig. A 19. sz.-i irodalom azonban a szerzők a bécsi mértékekhez viszonyítva különböző nagyságokat állapítottak meg, természetesen helytelenül. A nevezetesebbeket említve, a számításokkal nem terhelem a szöveget, csak a liternagyságot közlöm: Jáckel 1828-ban 15,571, 1361 Benigni 1837-ben 22,631, 1362 Littrow 1844-ben 24,571, 1363 Finály 1853-ban 22,641. 1364 Ez adatokat tehát nem szabad használni. A tétel pedig: 1 erdélyi véka=\223-\g 16 erdélyi kupa = 21,801, illetve 16,35 kg, 1823-tól = 21 új kupa=29,701, illetve 22,28 kg búza. Országos mérték. A vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26.2).
