Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
kedett, de amikor az ismét csökkent, a viszonyszám megmaradt, mert Bécsben is, a környéken is ez dívott, így 1593-tól is 30 mérő lehetett. A pozsonyi mut azonban nemcsak gabona-, hanem lisztmérték is volt. Pozsony város jogkönyve 16. sz.-i része tartalmazza az ó'rlésn ormán ál a nagyságát: 1 mut=45 strich liszt. 1142 A pozsonyi strich nagyságát azonban nem ismerjük, csak feltételeztem a bécsi nagyságot. így ezzel tájékozódhatunk — 40,75 l, 1143 kiegészítve a liszt értékével: 0,58 kg. 1144 Kazimír a 17. sz.-ra 52 strich nagyságot ír, 1145 de a viszonyszám nekem gyanús, hivatkozása alapján azonban nem találtam meg a forrást, nem ellenőrizhettem, így adatát nem fogadhatom el. Mindkét mérték tétele, de a feltételezéseknél kérdőjelezve: 1 pozsonyi mut gabona =1550-ig 32 pozsonyi mérő = 1719,041, illetve 1289.28 kg 7 1551—1592 között=30 pozsonyi mérő =1862,401, illetve 1396,70 kg ? 1593tól=30 pozsonyi mérő=1611,601, illetve 1208,70 kg búza, mut liszt=45 pozsonyi strich = 1833,75 1, illetve 1063,58 kg ? Megyei mérték, a vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26.2). 3.3.27.8 Soproni. Éltek vele 1503-ban, 1146 1532-ben. 1147 3.3.27.9 Szentgyörgyi (Pozsony). 1575-ben 30 helyi mérő, 1148 de ennek értékét nem ismerjük (ld. 3.3.26.56). 3.3.27.10 Összefoglaló. A 8 alegység szerint kizárólag Pozsony, Sopron és Vas megye néhány településnél és azok környékén dívó — úgy mondhatjuk — nagykereskedelmi és talán inkább számítási mérték. A 8 alegységből hatnak ismerjük 13 értékét, de egy a lisztnek az értéke, 3 alegységnél pedig 10 értékben változott a nagyság, a mérő változása következtében. A szélső érték 931,20—2536,801 (698,40—1902,60 kg), a középérték 1203,36—1862,401 (902,52—1396,80 kg). Gyakoriság nincs, még ismétlődés sem. A 30 mérős viszonyszám azonban gyakori, jellegzetes, de a mérő függvényében mutnagyságot önmagában nem határozhat meg. A 17. sz. közepétől kikopik a használatból, csak a bécsi mut értéke marad számítási egységként. 3.3.28 OKA Híg űrmérték mivoltával már foglalkoztam, terminológiáját is tárgyaltam (ld. 3.2.22), súlymérték szerepére később kerül sor (ld. 5.17), itt csak száraz mérték mivoltát vizsgálom. 1550-ben találkoztam vele először, 1149 a hódoltság területén a kilával (ld. 3.3.18) együtt terjed el. 1150 Gyakoribb a 17. sz.-ban lesz. 1151 1647-ben Szalánczi Konstantinápolyban úgy számolta, hogy „három oka teszen erdélyi két ejtelt, 1152 vagyis 1 oka=0,66 kupa, annak értékével: 1,3623 1 (ld. 3.2.16.2), 0,90721. Dívott a határőrvidéken 1723-ban. 1153 Haugwitzék 1756-ban Péterváradon azt állapították meg, hogy 100 oka tesz 3 pozsonyi mérőt, 1154 vagyis 1 oka=0,03 pozsonyi mérő, annak értékével: 62,08 1 (ld. 3.3.26.45), 1,8624 1. Herkov 1760-ra Szeremben l 7 / 8 pozsonyi
