Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
icce, illetve 1,6821 nagyságot állapít meg, 1155 ami a helyes értékkel: 0,83931 (ld. 3.2.11.117), 1,5747 1 lenne. Más horvát területre P/2 és 2 pozsonyi icce nagyságot is ad, 1156 vagyis az ismert értékkel 1,2590, illetve 1,6786 I-t. Schwartner 1798-ban Temesváron 1 pozsonyi mérő=40 oka viszonyt ír, 1157 vagyis 1 oka = =0,025 pozsonyi mérő, annak említett értékével ez 1,55201. Herkov 1834-ben Mitrovicán ismét l 7 / 8 pozsonyi icce nagyságot ad, de értéknek most 1,5618 l-t, 1158 amit pontosítva 1,57371. Benigni 1837-ben a közönséges okát az erdélyi kupával azonosítja, 1159 vagyis annak értékével (ld. 3.2.16.2) 1,41471 lenne. Fényes szerint 1842-ben a Bánságban 80 oka tett 2 pozsonyi mérőt, 1160 vagyis 1 oka =0,025 pozsonyi mérő, így a már említett 1,55201 nagyság. Littrow 1844-ben csak Oláhországra ad adatot, 1161 nem használhatjuk. Rumler 1849-ben a határőrvidékre 1,56251 nagyságot ad, 1162 Temesvárra pedig az 1 pozsonyi mérő=40 oka viszonyt, 1163 vagyis az ismert 1 oka=0,025 pozsonyi mérő viszonyt, illetve a vonatkozó 1,5520 l-t. Mivel Herkov adatai elsősorban alsó-horvát területre vonatkoznak, hazai területre Schwartner és társainak adatát ítélem elfogadhatónak. így a tétel: 1 oka=0,025 pozsonyi mérő= 1,55201, illetve 1,1640 kg búza. A déli területen dívó mérték. 3.3.29 OKTÁLY Híg űrmérték mivoltával már foglalkoztam (ld. 3.2.23). Annak is kivételes mérték volt, ennél még inkább az. A terminológiája is bonyolultabb. Az oktale — Achtel — oktály — nyolcad összefüggések valódi értékét, a más mértékekkel való azonosságát (ld. később) csak konkrét esetben, de akkor sem mindig lehet megállapítani. Bizonyosan kizárhatjuk a bécsi űrmértékrendszer Achtel egységét, amelyik pedig ténylegesen nyolcada a bécsi mérőnek (utolsó értéke 7,68 I, ld. 2.26.2), mert nálunk nem volt gyakorlati mérték. Némely számtankönyv említi csupán, de a bécsi mérték ismertetésénél. 1164 Erdély területén a 17. sz.-ig latin szövegekben előforduló octale az erdélyi ejtelt = kupát jelent (ld. 3.2.16.2), 1165 az összefüggések megmutatják, 1166 a váradi oktály, illetve nyolcas pedig a váradi vékát (ld. 3.3.37.43), meg is mondják az azonosságot. 1167 Meglévő adataim egyrészt nem elég egyértelműek, másrészt nem alegységesíthetőek, végül pedig nagyságot sem lehet megállapítani. 1168 így csak annyit mondhatok, hogy egyes területeken (Borsod, Bereg), kivételesen, ritkán és inkább a 17. sz.-ig használhatták a mértéket, amelyiknek a nagyságát még a tájékoztatás igényével sem tudom megbecsülni. 3.3.30 PINT 3.3.30.1 Általában. Elsősorban híg űrmérték lévén részletesen ott foglalkoztam vele (ld. 3.2.25.1), itt csak száraz mérték mivoltát tárgyalom. A szükséges tudnivalókat azonban a száraz iccénél már ismertettem (ld. 3.3.17), nem ismétlem, csak a lényeget. Általában vagy l x / 2 híg pint tett 1 száraz pintet, amelyet a piaci
