Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

Az 1715:63. tc, valamint az az évben induló országos összeírás ismét okot adott arra, hogy a pozsonyi etalonokat, köztük a mérőét is újból megvizsgálják, nagyságát megállapítsák, hogy ez okból másolatot adhassanak az összeíró biztosoknak. Meglehetősen egyenetlen, egyensúlytalan a rendelkezésre álló adatanyag.

995 Ami egyértelműbb, az a következő néhány viszony: 1 pozsonyi mérő=l alsó-ausztriai mérő, annak értékével (ld. 3.3.26.3), 61,011;=F/a bécsi mérő, annak értékével: 45,79 1 (ld. 3.3.26.8), 61,05 1; =68 új budai híg icce, annak értékével: 0,9157 1 (ld. 3.2.11.26), 62,26 1 ;= 72 akkori pozsonyi híg icce, annakértékével: 0,83931 (ld. 3.2.11.117), 60,43 1; = 74 ilyen híg icce, vagyis 62,101;=60 akkori pozsonyi száraz icce, annak értékével: 1,0491 1 (ld. 3.3.17.3), 62,491. Könnyen lehetséges azonban az, hogy ezen, s a következő összeírás alkalmával aztán akár a biztosok hibájából, akár másként, de a kis és a nagy pozsonyi mérő keveredett, s egyes helyeken a kis mérőt használták, úgy vélvén, ez a törvényes. Újabb mértékellenőrzést végzett Pozsony megye 1760-ban, s megállapította' hogy a mérő 73 pozsonyi híg icce, illetve 477

2 pozsonyi száraz icce,

996 azok értékeivel: 0,8393 1, illetve 1, 1,25901 (ld. 3.2.11.117, 3.3.17.4), 60,721, illetve 59,801. 1761-ben azonban úgy módosított, hogy a mérő 477

2 tetézett száraz icce,

997 annak értékével: 1,33961 (ld. uo.), 63,631. 1767-ben pedig azt állapították meg, hogy 74 híg icce nagy,

99s annak említett értékével 62,101. 1775-ben pedig Tierenberger professzor vizsgálta: 3312 bécsi köbhüvelyk nagyságot állapított meg,

999 annak értékével: 18,2746 cm

3 (ld. 4.22.2), 60,531. 1776-ban a helytartótanács utasítására bizottság vizsgálja Pozsonyban az etalonokat, köztük a mérő 1551. évi etalonját is, és megállapította, hogy az vízzel mérve 74 pozsonyi híg icce,

1000 annak említett értékével 62,11 1. 1779—80-ban ismét vizsgálja a bizottság a pozsonyi etalonokat: a mérő kölessel mérve 48 pozsonyi száraz icce, illetve 74 csapott híg icce,

1001 azok értékével: 1,2590, illetve 0,8393 (ld. 3.2.11.117, 3.3.17.4), 61,36, illetve 62,09 1. 1781-ben ezenkívül azt is megállapítja, hogy 100 pozsonyi mérő az 1017

8 bécsi mérő,

1002 vagyis 1 pozsonyi = 1,0112 bécsi mérő, annak értékével: 61,4861 (ld. 3.3.26.8), 62,171. 1787-ben Pest város végez mértékvizsgálatot, szintén 74 híg icce nagyságot állapítottak meg — vagyis 62,11 l-t —, ugyanakkor 100 pozsonyi mérő búza= 100

5

/

8 bécsi mérő viszonyt,

1003 vagyis 1 pozsonyi = 1,0062 bécsi mérő, annak említett értékével 61,86 1. 1793-ban az országgyűlési bizottság a törvénytervezetében 72 icce nagyságot javasolt

1004 — vagyis az ismert értékkel 60,43 l-t —, de a javaslat nem valósult meg. Ugyanakkor Schwartner 1798-ban 75 icce nagyságot írt,

1005 vagyis 62,95 l-t. Káts 1804-ben 2 véka, illetve 74 icce víz nagyságot ad,

1006 vagyis az ismert 62,11 l-t. Demian 1805-ben a bécsi mérővel azonosította,

1007 vagyis 61,4861 (ld. 3.3.26.8) nagyságot ad. Az 1807:22. tc. — a hosszú ideje vajúdó új mértéktörvény — aztán, azon helyes céltól vezetve, hogy a lehetőség szerint egységesítsen, a pozsonyi mérő nagyságát a pozsonyi akó nagyságával egyformán, vagyis 64 pozsonyi iccében állapította meg,

1008 így az ismert icce értékkel 53,72 1 nagyságot, vagyis a régi kis pozsonyi mérőt vezette be. A helytartótanács 1808-ban körlevélben közölte az adatokat: a régi mérő vízzel mérve 75 icce volt (így!), az új mérőnek 64 icce az űrtartalma