Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

— közli az átmérőt, magasságot —, illetve 2944 bécsi köbhüvelyk nagyságú,

1009 annak értékével: 18,2746 cm

3 (ld. 4.22.2), 53,801, a 75 icce pedig 62,951. Egy másik körlevelében pedig arról tudósította a törvényhatóságokat, hogy az új mérő 64 icce vízzel, kölessel mérve egyaránt, a régi nagy mérő viszont kölessel csapottan mérve 74 icce, vízzel pedig 75 icce volt,

1010 vagyis az ismert értékekkel 53,80, 62,11, 62,951. 1809-ben, újabb vizsgálatnál azt is megállapítják, hogy a régi mérő 3456 bécsi köbhüvelyk volt,

1011 vagyis 63,141, illetve: 100 pozsonyi mérő ad 103 bécsi mérőt,

1012 vagyis 1 pozsonyi = 1,03 bécsi mérő, vagyis az ismert értékkel 63,33 1. Az új mérő ellen azonban megindult a tiltakozások áradata, és hasztalan lett volna, de a hadparancsnokság is tiltakozott, mert a porció így kisebb lett,

1013 mérőnként 1 fonttal (0,56 kg) (ld. 5.19), s a magazinok csak a régi nagy mérővel voltak hajlandók átvenni a porciót. S ez hatott. 1813-ban rendeleti úton visszaállították a régi nagy mérőt (ld. 2.42.2), s a pesti egyetem fizikaprofesszorával számítatták ki a nagyságát. Vízzel mérve 75 (46 köbhüvelykes) icce, így 3450 köbhüvelyk, 3456 köbhüvelykkel lenne 2 bécsi köbláb, a különbség elenyésző, a mérő esővízzel mérve 133 bécsi font, tiszta folyóvízzel 114 font, s részletezi tovább a pontos meghatározást,

1014 vagyis a vonatkozó értékekkel: 31,57 cm

3 (ld. 4.22.2), illetve 0,56 kg (ld. 5.5.4) számolva sorra 63,20, 63,28, 63,841. A kis mérő pedig 64 iccével pontosan mérve 2938,96 köbhüvelyk,

1015 ami annak ismert értékével 53,711. Körlevél intézkedett a nagy mérő újbóli alkalmazásáról,

1016 s a kis mérők etalonjait visszarendelték.

1017 Természetesen ismét megindult a tiltakozások özöne, most még inkább, mert ez már törvényellenes intézkedés volt. De csak annyit érhettek e törvényhatóságok, hogy az egyéb sérelmek mellé ezt is feljegyezték (ld. 2.45.4). Salomón 1823-ban a nagy mérőt írja érvényesnek, 62,159 l-ben adva a nagyságát.

1018 Jáckel viszont 1828-ban, miután a pozsonyi iccét pontosan megmérte, az előbbi intézkedésről mit sem tudva, a törvény szerint 64 iccés, tehát a kis, az akóval egyező mérő nagyságát adja meg 0,914 72 bécsi akó nagyságban,

1019 annak értékével: 56,589 (ld. 3.2.2.10), 51,761. Pethe 1830-ban ezt átveszi, s kiegészíti 2689,1868 párizsi köbhüvelyk nagysággal,

1020 ami annak értékével: 19,8363 l,

1021 53,341. És 64 iccével adja a mérőt 1834-ben Leuchs,

1022 1839-ben Gaal,

1023 Fényes pedig 1842-ben mindkettőt.

1024 Az 1843. évi Vademécum azonban 72 iccét vagy 3025,335 párizsi köbhüvelyk, illetve 2 bécsi köbláb nagyságot ír,

1025 vagyis az ismert értékkel sorra 60,42, 60,01, 63,16 l-t. Littrow 1844-ben ismét 64 icce vagy 6,934 bécsi Achtel nagyságot közöl,

1026 az utóbbi értékével: 7,68481 (ld. 2.26.1), 53,29 1. Rumler 1849-ben azt írja, hogy a régi pozsonyi mérő 72 pozsonyi icce, illetve 52,5 1 (így a 62,5 helyett), az új pedig 64 icce, illetve 53,33 l,

1027 a helyes értékkel 62,85, illetve 53,721. Amikor 1853-ban a bécsi űrmértékeket rendeletileg bevezettetik, a hivatalos szám.iás szerint 1 pozsonyi mérő az 73,712 64 pozsonyi icce, illetve 1,016 16 bécsi mérő nagy,

1028 azok ismert értékével 61,87, illetve 62,4861 az eredmény. A métertörvény 1867. évi tervezetében szitén 1,016 16 bécsi mérő, illetve 0,6248 hl szere-