Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
évi etalonról mit sem tud, és sajnálatos módon arról sem beszél, miként viszonyult a pozsonyi a budai mérőhöz. Adataira egyébként később reflektálok. Kazimír szerint a 74 iccés (nagyobb) mérőt használták a 16. sz. közepén, a század végén a törvény hatására rövid időre átvették a 64 iccés (kisebb) mérőt, majd visszatértek a nagyobbra, de a 18. sz.-ig vegyesen használták mindkettőt, pontos liternagyságot azonban nem számított. 080 Részben igaz állításait a szemle fogja kritizálni. N. Kiss a pozsonyi mérőnek az irodalomban dívó kétféle értéke, szerinte 53,3, illetve 62,48 1, a 16—18. sz.-i párhuzamos használatát állítja, megtetézve egy „ál" pozsonyi (=bécsi) mérő használatának a feltételezésével, de nagyságkutatást és számítást nem végzett. 981 A kétféle (kis—nagy) mérő váltakozó használatában igaza van, de másként. —• Következzék a szemle, természetesen csak a nagyságot meghatározó adatok, és persze nem használhatom azon viszonyokat sem, amelyeknél éppen annak alapján számítottam a vonatkozó mérték értékét. Első bizonyos említését 1387-ből ismerem. 932 Éltek vele a megyében 1466ban. 983 Rudolff 1532-ben a múlt nagyságát 31 pozsonyi mérő, illetve 40 bécsi mérő nagyságban adja, 984 vagyis 1 pozsonyi = 1,29 bécsi mérő lenne, s ennek értékével: 42,28 (ld 3.3.26.8), 54,541, de a fenti viszony bizonytalan. Az esztergomi érsekség 1558. évi urbáriuma mértéktáblázata szerint 37 x / 8 bécsi pint nagy, 985 annak értékével: 1,65721 (ld. 3.2.24.8), 62,151. 1590-ben a kamara megállapítása szerint 22 pozsonyi mérő tett 32 bécsi mérőt, 986 vagyis 1 pozsonyi = 1,454 bécsi mérő, annak értékével: 42,281 (ld. 3.3.26.8), 61,491. 1592-ben arról értesülünk, hogy ekkor a pozsonyi mérőt „reformálták", 987 vagyis visszaállították a régi nagyságát, a kis mérőt kezdték ismét használni, mint ezt Huscava is megállapította. 988 1654-ből megtudjuk, hogy a pozsonyi mérő 64 régi budai icce, 989 annak (vagy az azonos pozsonyinak) értékével: 0,83931 (ld. 3.3.11.117), 53,321, vagyis a kis mérő ez. Az 1655:31. tc. rendeli — először — országos használatra a pozsonyi mértéket, így a mérőt is (ld. 2.42.1). 1659-ben a haditanács gabonavásárlási célból megállapíttatta az egyes gabonamérték térfogatsúlyát (ld. 5.23), a pozsonyi mérő 747 2 font búza volt, 990 annak értékével: 0,56 kg (ld. 5.5.4), 41,72 kg ez, a búza ismert értékével (természetesen fordítva számolva) 55,63 1 lenne. Ha ez érték bizonytalan is, annyit bizonyít, hogy a kis mérő ez. A bécsi liszthivatal 1670. évi mértéktáblázata szerint 30 pozsonyi mérő az 43 4 / 8 bécsi mérő, 991 vagyis 1 pozsonyi = 1,45 bécsi mérő, annak értékével: 46,02 1 (ld. 3.3.26.8), 66,73 1 lenne, s rögvest igazoltuk, hogy a hivatal rossz pozsonyi mérőre számolta az értékeket, remélni kell, hogy a többi mértéknél nem tévedett ekkorát. 1679-ben ismét 64 iccés nagyságról értesülünk. 992 Az 1696. évi közgyűlési jegyzőkönyvből pedig arról értesülünk, hogy ismét bevezették a nagy mérőt. 993 Valószínű, hogy az az évben országosnak indult összeírás alkalmával került sor a rendezésre, mikor is a törvényes pozsonyi mérőt kívánván alkalmaztatni, megmérték a meglévő 1551. évi etalont, s az bizony nagyobb volt, mint az addig használt. S az 1699. évi jegyzőkönyv már a nagyobb mérő tényleges használatáról értesít, s a kamara az évi feljegyzéséből is erről értesülünk. 994 — Természetes, valószínű is, hogy egy ideig országszerte még a kis mérőt is alkalmazták.
