Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.3.8 CSÖTÖRT Földmértek mivoltával már foglalkoztam, a terminológiai problémát is tárgyaltam, s megállapítottam, hogy szláv eredetű, általában negyed jelentésű száraz űrmérték, s hogy az erdélyi szótörténeti tár csak földmértékként ismeri. 40 Gabonamértékként első adatom 1470-ből való. A leleszi (Zemplén) egyház építkezési költség-jegyzékében szerepel: „metreta wlgo Chethewert". 41 Egy 1514. évi, de hely nélkül kelt számadásban a gabonát „cubulus vei chethert" mérték. 42 Egy szintén hely nélküli 1519. évi számadásban a csötört önmagában többször szerepel, majd „chetret VIII et merew III", és „chetreth CCIIIJ et merew IIL" összefüggésekben, végül „de tritico quartas wlgo chetret VIIJ" kell szolgáltatni. 43 Két esetben tehát a csötört nagyobb a mérőnél, s ez mintha negyedelne, egyszer viszont a quarta, vagyis a negyed vulgo szava. Csókakő (Fejér) ügyében kelt 1524. évi egyezségben a gabonamérték szintén chetreth. 44 Tokaj (Zemplén) 1528. évi inventáriumában a csötört—köböl viszonyokból megállapítható, hogy 1 csötört =4 köböl, de hogy milyen köböl, azt nem tudjuk. 45 Tehát ez esetben a köböl negyedel, a csötört négyszerező jelentést kap. Munkács (Bereg) 1549. évi tizedjegyzéke szerint a csépelt gabonát munkácsi „chyetherth" mértékkel mérték. 46 A város 1570. évi urbáriumában pedig megírták, hogy 1 kassai köböl az 1 Va chetert, 47 vagyis 1 csötört=0,666 kassai köböl, annak értékével: 77,601 (ld. 3.3.20.50) ez 51,68 1, illetve 38,76 kg búza. Csakhogy a város egy másik, ugyancsak 1570. évi urbáriuma szerint Munkácson köböl járta, 48 s később is az dívott (ld. 3.3.20.71), vagyis ez a csötört ez esetben a munkácsi köböl is lehet. A zempléni Nagygéresen 1580—1650 között a „chötört egy vékát teszen", Kisújlakon viszont „két negyed vagy egy chötört" járta. 49 Ungvár 1593. évi statútuma (megújították 1623-ban) megszabta, hogy „az vaarbeli köböllel ellyen az ki az varasra, vagy buzat, vagy rost stb. hozna be, az varas csötörtivel merje". 50 A kissé tömör fogalmazásból úgy tűnik, hogy a várbeli köböl és a városi csötört azonos. Nekem viszont nincs tudomásom arról, hogy Ungvárott kétféle nagy gabonamérték lett volna, a források csak ungvári köbölről szólnak (ld. 3.3.20.117), ebből viszont az következne, hogy az ungvári köbölt csötörtnek is nevezték, de ez nem volt külön mérték, tehát a munkácsi esethez lenne hasonló a helyzet. A sóvári (Sáros) sóbánya 1642. évi leltárában az öreg hutában „csötert, egy fél csötert" írtak össze, 51 vagyis e mértéknek volt kisebb egysége, de azonos néven. Utolsó adatom szerint Hódmezővásárhelyen (Csongrád) 1724-ben a református lelkészek fizetését a megye „esetért" számra rendelte kiadni, s ez a latin szövegben modius, mint a véka is. 52 Amit megállapíthatunk, az kevés. Északkelet-Magyarországon dívott inkább, de Fejérben, Csongrádon is előfordult. Egyébként pedig annyira ellentmondásos a helyzet, hogy csak ezt lehet rögzíteni, ez jellemző: azonos más mértékkel, illetve annak tájszavi megfelelője lehet, aztán negyedel, felez és négyszerez is. Még jelzőt sem alkalmazhatunk, és meg is kérdőjelezhetjük mérték mivoltában, az egyetlen tételezhető adatnál: 1 csötört ? = 2 / 3 kassai köböl = 51,68 1, illetve 38,76 kg búza.
