Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
Szeben 1468., 1494., 1507. évi számadásaiban szerepel, de az utolsó év egyik bejegyzéséből megtudjuk, hogy pint jelentése van. 1445 Szerepel Brassó 1504., 1522., 1525., 1534., 1544., 1545. évi számadásaiban is, 1446 s a forráskiadvány szerkesztői megjegyezték, hogy ez 1 / 8 vödör, 1447 így pint, illetve Erdélyről lévén szó, ejtel = =kupa (ld. 3.2.16) jelentése van. Egyik sem oktály tehát, de jól példázza az előbb mondottakat. Egervár (Vas) 1519—21. évi urbáriumában viszont már a pint és az icce melletti mérték, de nagyságára nincs adat. 1448 A Batthyányak szalónaki (Vas) uradalmának 1633—46. évi számadásaiban szintén mérték, s azt is megállapították, hogy 6 szalónaki pint nagyságú, 1449 ennek értékét azonban nem ismerjük (ld. 3.2.24.107). Több adatom nincs, s részben ez is bizonyítja, hogy kivételesen használt mérték. Eredetét sem tudom megállapítani. Vasban találkozunk vele a 16—17. sz.-ban — utóbb 6 helyi pintes nagyságban. 3.2.24 PINT 3.2.24.1 Általában. E mérték is az általános felezőrendszer tagja, mint annak legnagyobb egysége, így elvileg alapegység is, ez feleződik iccére stb. (ld. 2.26.1). A történeti-etimológiai szótár szerint a latin pinta szóból származó német, űrmérték jelentésű Pinté átvétele, elsőnek magyarul 1393-ból ismeri. Kétségtelen, hogy már mértékként került hozzánk. Német szótárainkban azonban a Pinté mellett még Mass és Achtering is. A latin szótárakban pinta. A latin iratokban azonban a pinta mellett ritkábban cantarum, cantharus, a német iratokban általában Mass, ritkábban Achtering és Pinté. Magyarul elsőnek én is 1393-ból ismerem, Kolozsvár oklevelében írják „Stephanus dicto Olach alio nomine Pinthes". 1450 Későbbi előfordulásai aztán már mérték jelentésűek. Az iccénél tárgyalt (ld. 3.2.11.1) kétféle: híg és száraz, illetve a hígnél a kocsmai és a tized mivoltot, vagyis az általános 5 / i vagy 6 / 4 arányt (ld. 2.34.1) a pintnél is tapasztaljuk, de ritkábban. A száraz pintet természetesen külön tárgyalom (ld. 3.3.30), az utóbbi esetleges létét majd jelzem. 3.2.24.2 Nagyságát általában illetően megismétlem az előbbi viszonyok lényegét: a híg pintnél nagyobb a száraz, a kocsmainál nagyobb a tized pint. Röviden azt is ismételnem kell, hogy a pint az általános híg űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26.1), de ilyenként csak állandó viszonyszámot (2, illetve 1 / 2 ) ad, nem konkrét nagyságot, az mindig a helyi mérték értékének a függvénye. Következőleg a helyi pint értéke az ottani icce ismert értékéből kiszámítható. Vagyis ha a forrásokból csak a helyi iccét ismertem meg, abból rekonstruálhattam volna a pintet is. De mivel ilyen esetekben nem bizonyos a pint tényleges használata, lehet, hogy csak iccével éltek, nem tehettem meg, hamisítottam volna a valóságot. A szemle bizonyítja majd, hogy Erdély kivételével (ott a kupa járta ld. 3.2.17.2), bár a pint országosan használt mérték, de inkább az ország nyugati részén dívott, a Nyugat-Dunántúl határszélén majd kizárólagosan (ott iccét nem használtak,
