Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
ld. 3.2.11.1). Ez pedig elsősorban a bécsi űrmértékrendszer hatása, amelyikben az icce a ritkán használt tag, a pint volt az alapegység (ld. 2.26.1), vagyis a nagyobb mérték. A pint a helyi űrmértékrendszer tagja is lehet, a tényt majd jelzem. Nagyságának szélső, közép és átlag értékeit majd az összefoglalóban ismerjük meg (ld. 3.2.24) — így célszerűbb. 3.2.24.3 Alsólendvai (Zala). 1495-ben V12 helyi vödör volt, 1451 de ennek értékét nem ismerjük (ld. 3.2.31.5), az icce értékét sem (ld. 3.2.11.5). 3.2.24.4 Bakabányai (Hont). 1775-ben 1 / 32 pozsonyi mérő, 1452 annak értékével 62,081 (ld. 3.3.26.45) írható: 1 bakabányai pint= l \ 32 pozsonyi mérő = 1,94001. 3.2.24.5 Balogi (Gömör). 1604-ben 1 / 25 helyi csöbör, 1453 de sem ennek (ld. 3.2.5.6), sem a helyi iccének értékét (ld. 3.2.11.11) nem ismerjük. 3.2.24.6 Barsi. 1578-ban V 32 helyi akó, 1454 ennek értéke azonban ismeretlen (ld. 3.2.2.8). Sajnálatos, mert megyei mérték. 3.2.24.7 Bazini (Pozsony). 1568-ban, 1596-ban 7 40 helyi csöbör, s dívott 1592— 95-ben is, 1455 annak értékével 67,141 (ld. 3.2.5.9) írható: 1 bazini pint=V 40 helyi csöbör = 1,6786 1. 3.2.24.8 Bécsi. A 14. sz.-ból ismert, de kezdetben Achtering, később Mass nevű mérték, 1456 a bécsi híg űrmértékrendszer tagja, annak alapegysége (ld. 2.25.1). Eltekintve a Bécs közeli városok kereskedelmi kapcsolataitól, nálunk a 16. sz. során kezdett jobban terjedni ismerete. A kamara próbálkozott alkalmaztatásával, de mint a későbbi próbálkozások, eredménytelenül (ld. 2.45.5). Viszont évszázadokon át a hazai mértékeinknek egyik összehasonlítási alapja volt, segítségével több mértékünk értékét sikerült megállapítani. Erdélyben 1823-ban bevezették úgy, hogy a nagyságával új erdélyi kupát létesítettek (ld. 3.2.16.2). A bécsi híg űrmértékek 1852. évi kényszerű alkalmaztatásával (ld. 2.42.21) pedig ez a mérték is — a pozsonyi törvényes helyett — országos mérték lett (ld. 2.45.5). — A vonatkozó számtalan adat közül, mivel metrikus értékét ismerjük, csak néhány kiegészítő adatot szükséges megismerni. Az 1780—81. évi helytartótanácsi vizsgálatból értesülünk először a bécsi száraz pint létezéséről. 1457 A Cziráky-féle 1819. évi vizsgálatból pedig megismerjük a viszonyt is: 1 híg pint=0,92 száraz pint. 1458 Ne felejtsük: a híg mérték az alap, abból származik a száraz pint, amelyet természetesen külön tárgyalom (ld. 3.3.30.2). Nagyságával probléma nincs, bár az idők folyamán többször változott az, de az osztrák kutatók megállapították az egyes időszakok metrikus értékét, 1459 szerintük írom a tételt:
