Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.2.11.2 A nagyságot általában illetően az előbb említett viszonyokat figyelembe kell venni. Megismétlem a lényeget: a híg iccénél nagyobb a száraz icce (és nem megfordítva, mert a híg az alap), és a közönséges vagy kocsmai iccénél nagyobb a tized icce. Azt is említettem az előbbiekben — részletesen ismertettem a bevezetőben (ld. 2.26.1) —, hogy az icce egy általános híg mértékrendszer tagja, nálunk bizonyítva a 16. sz. elejétől kezdve, de valószínűleg sokkal korábban indult el. Ez a helyzet természetesen csak állandó viszonyszámot (2) ad, nem pedig állandó nagyságot, az mindig az adott helyzettől függ. Viszont éppen e viszonyból következőleg, ha a rendszer 3 tagjának valamelyikét metrikus nagyságában ismerem, a másik kettőt kiszámíthatom belőle — forrás nélkül rekontsruálható. Megtehettem volna én is ezt. De mivel tapasztaltam, hogy ez az elvi rendszer a gyakorlatban nem minden esetben létezett, vagy pedig csak két tagját használták (egy taggal ugyanis nem rendszer), nem állítottam a hiányzók létét és nem számítottam ki a nagyságukat. A szemlében csak olyan icce alegységet sorolok (így a messzelynél, pintnél is), amelyik iccének tényleges használatát a források említették. Az alegység nagyságok viszonyszámai gyakorta nagyobb egységre vonatkoznak, illetve azokra is vonatkoznak, ezért a számított érték torzulhat, s a negyedik tizedesnél eltérhet az azonos rendű icce-viszonyszámból számított értéktől. Ilyen esetben a hitelesíthetőbb adatot fogadtam el. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem azt is: nem bizonyos, hogy a helyi rendszer ténylegesen az iccén épült fel, vagyis hogy az icce az alapegység. Általában ez a helyzet, mégsem általánosíthatunk. Az általános nagyság metrikus szélső és középértékeit majd az összefoglalóban ismertetem (ld. 3.2.11.186). Az icce Erdély és a Nyugat-Dunántúl határszélének kivételével országos mérték. A vonatkozó űrmértékrendszer tagja, vagy az lehet. 3.2.11.3 Abaúji. Lederer szerint 1,0605 I, amit az 1609—10. évi tizedjegyzék 10 abaúji icce = 12 1 / 2 budai icce viszony alapján a saját budai icce adatával (0,8383 1) számolva állapított meg. 785 A viszony jó, vagyis 1 abaúji icce=l 1 / i budai ice, de a metrikus értéket javítani kell, a régi icce helyes értékkel: 0,83931 (ld. 3.2.11.26), 1,0491 1 az. Bán részint a Lederer-féle 1,0606 1 nagyságot adja, részint az 1622. évi tizedjegyzék 48 usualis icce=59 egri icce viszony alapján, de a Lederer-féle egri icce értékével számolva 1,0428 1 nagyságot is ad, 786 ami a helyes értékkel: 0,8393 1 (ld. 3.2.11.38), 1,03151 lenne. Mivel azonban az utóbbi viszony nem megyei, Tianem helyi vonatkozású, a Lederer-féle viszonyt fogadom el. így a tétel: 1 abaúji icce=] 1 / i budai icce = 1,0491 1. Megyei mérték. A miskolcival azonosul (ld. 3.2.11.96). 3.2.11.4 Aklii (Ugocsa). 1572—73. évből van rá az első adatom, de túlságosan áttételes viszonyt ad, 787 ezért nem számolok vele. 1578-ban, kamarai jelentésből tudjuk, 1 helyi icce az 1 1 / i budai icce, 788 ennek értékével 0,8393 1 (ld. 3.211.26) írható: 1 aklii icce= \ 1 / i budai icce = 1,0491 1.
