Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.2.11.5 Alsólendvai (Vas). Említik 1719-ben. 789 3.2.11.6 Aranyosmeggyesi (Szatmár). 1690-ben 1/16 helyi borköböl, 790 ennek értékét azonban nem ismerjük (ld. 3.2.14.5). 3.2.11.7 Arlói (Borsod). Említik 1600., 1610., 1622. években. 791 1626-ban 2291 helyi icce ugyanannyi budai icce volt, 792 természetesen a régi. így a tétel: 1 arlói icce=l budai icce=0,8393 1. 3.2.11.8 Aszalói (Borsod). Az 1610—22. években 12 helyi icce az 15 budai icce, 793 így 1 helyi = 1 1 / 4 budai icce, a régi, annak értékével 0,8393 1 (ld. 3.2.11.26) írható : 1 aszalói icce= 1 7 4 budai icce = 1,0491 1. 3.2.11.9 Bajsai (Bács). 1792-ben 1 / Z2 helyi akó nagy, 794 ennek értéke azonban ismeretlen (ld. 3.2.2.6). 3.2.11.10 Bakabányai (Hont). Az 1775. évi Tierenberger-féle vizsgálat szerint VG4 pozsonyi mérő nagyságú, 795 annak értékével 62,081 (ld. 3.3.26.45) írható: 1 bakabányai icce— 0,97001. 3.2.11.11 Balogi (Gömör). Az 1566., 1600., 1604., 1687. években 7 50 helyi csöbör, 796 ennek értékét azonban nem ismerjük (ld. 3.2.5.6). 3.2.11.12 Barii (Zemplén). 1578-ban (V 8 helyi borköböl. 797 1 601-ben 8 helyi icce 12 budai iccét adott, 798 vagyis 1 helyi icce=l 1 / 2 budai icce (a régi), annak értékével 0,83931 (ld. 3.2.11.26) írható: 1 barii icce= 1 1 / 2 budai icce = 1,25901. 3.2.11.13 Bátkai (Gömör). 1565-ben használták. 799 . . 3.2.11.14 Bazini (Pozsony). 1587-ben 7 64 helyi akó, 800 ennek azonban csak szélső értékét ismerjük (ld. 3.2.2.9), nem számolhatunk vele. 3.2.11.15 Bécsi. Az ottani híg űrmértékrendszer ritkán használt tagja (ld. 2.26.1). A neve: halbe is utal e rendszerre, ugyanis a bécsi pintnek — ez az alapegység (ld. 3.2.24.8) — a fele. A hazai forrásokban először 1572-ben találkoztam vele, mint viszonyszámmal, 801 s azok zömében a további előfordulásai is. Sok van, idézni őket felesleges, mert nagyságát pontosan ismerjük (ld. később). Csak azon adatokat érdemes említeni, amelyek kiegészítik ezeket. Az 1780—81. évi helytartótanácsi mértékegység vizsgálatnál az egyik összehasonlítási alap volt, s ekkor értesülünk először a bécsi száraz icce létéről. 802 A Cziráky-féle 1819. évi vizsgálatból aztán megismerjük a kétféle bécsi icce vi-